* : Hozzászólások : 142 Vér : Aranyvérű Iskolai ház : Halálfaló Tartózkodási hely: : London Kirendelt pár : Leonard Zorner Avataralany : Bree Turner Karakterlap : A bed fairy tale Karakterzene : Where is the edge Suddenly ¥ : "It's always the dark things with you never the light!"
"Színpad az egész világ, s színész benne minden nő és férfi!"
Fajszaporítás komolyan. Nem érdekli azokat, hogy van olyan, hogy szerelem. Na nem mintha engem annyira érdekelne, de akkor is. Ez kész röhely! Jó, hogy azt nem mondják meg mennyi gyereket csinálj! Igen még mindig nevetnem kell az ostobaságukon. Mindig is ostobák voltak! Tegyenek akármit ezek a barmok. Adhatnak törvénybe bármit, én nem megyek férjhez ezt el is felejthetik. Nem az a fajta vagyok! Én kihasználom a férfiakat. Nem együtt élek velük! Nem kell nekem senki megvagyok én magam is! Mikor végre felbontottam a levelet, meglepett, hogy mennyire ismerős a kirendelt párom neve. Nem tudom honnan, de tudom, hogy ismerem. Minden esetre megszabadultam a levéltől. Vagyis összegyűrtem és bevágtam a kukába! Erre még mágiát se érdemes pazarolni. Meg kell tudnom ki ez a pasas. Ha valami jóságmániás akkor kinyírom! Viszont az már bajosabb, hogy hogyan tudjam meg kicsoda. Sokat törtem rajta a fejemet. Fogalmam sincsen hol kezdjem! Bár engem biztosan egyszerűbb megtalálni, mert minden színházi szórólapon ott a nevem, de őt. Azt se tudom ki ő! A színházban igyekeztem megtudni valamit róla, de nem vagyok előrébb a társaimmal. Egyik se tud semmit, mintha valami dobozban élnének. Nevetséges, feleslegesen pazartam rájuk az időmet. Ez pedig bosszant nagyon is bosszant! Szombaton elmentem az edzőterembe. Tekintettel arra, hogy legutóbb vadászat közben gyorsan elfáradtak a mellső lábaim, kicsit formába kell hoznom a karomat. Nem akarok eltunyulni! Akkor nem fog tőlem tartani a falka, aki az erdőben tanyázik! Csalódottan tapasztaltam, hogy fogalmam sincsen, milyen eszközt kell ehhez használni. Bár mennyire is undorodtam a gondolattól végül muszáj volt segítséget kérnem az egyik itt dolgozótól. Végig mért mikor felém fordult. Tipikus, minden férfi megbámul! - Csak azt szeretném tudni melyik géppel lehet karizmot erősíteni! Remélem tud segíteni! - Mondtam teljesen nyugodtan, meg se rezzenve a mosolytól. Az illúziót fenn kell tartani, ahogy mondani szoktam. Tudni fogom, ha átvág a farkas ordítani fog, hogy rossz területet akarok edzeni!
note: || To: Leonard
Leonard Zorner
Hozzászólások : 17 Vér : Félvér Iskolai ház : Mardekár volt Tartózkodási hely: : London Kirendelt pár : Kalestina Tellanora Avataralany : Sergio Mur Karakterlap : The Killer Karakterzene : X Ray Dog - Dethroned
Ostoba rendelet! Ők akarják nekem megmondani, hogy kibe szeressek bele? Kész vicc az egész! Nem értem, hogy is gondolhatták a dolgot! Amióta megjött a levelem azóta úgy is áll az asztalon. Különösebben nem tud érdekelni. Hogy miért is? Hm...fogós kérdés, de azt hiszem azért, mert amúgy sem akarok többé szerelmes lenni! Ennyit erről! Néhány hétig hagytam az egészet a fenébe, majd végül a kíváncsiságom felül kerekedett, hogy kit is rendeltek ki nekem. Egy biztos soha a büdös életbe nem fogom feleségül venni azt a nőt! Remélem nem valami jóságmániás mugli jutott ki, mert akkor inkább felkötöm magam! Szóba sem állok vele! - Kalestina Tellanora...hm...de ismerős...honnan is? - kezdtem el keresni az emlékeimben, de sehogy sem találtam. Pedig ismernem kellene azt hiszem. Legalább is a neve alapján. Megvontam a vállamat, majd egy varázslattal égettem el a papírt, s figyeltem ahogy hamuvá válik. Meg kéne lesnem, hogy ki ez a csaj, de nem lesz egyszerű megtalálni! Mindegy várhat még egy darabig. Úgy jó pár hónapig! Ráér még rám várni. Reggeli után elindultam a konditerembe. Megint egy unalmas nap...a szánalmas muglik között. Cöh csak tudnám minek járnak a dagadt asszonyságok ide, ha miután hazaérkeztek degeszre zabálják magukat mindenféle idiótasággal. Csöndes napnak ígérkezett. Alig voltak páran. Egy két szebb hölgyet szemügyre vettem, majd nekiálltam egy kicsit edzeni is. Egy kicsit felfrissített legalább. Épp az asztalomnál ültem. A papírokat töltöttem ki. Meghallottam egy női hangot. Letettem a tollat, kihúztam magam és felálltam. Nagyot sóhajtottam. Biztosan már megint egy nagyobb darab hölgy akar lefogyni. Felé fordultam. Kissé meglepett. - Itt dolgozom! Parancsoljon miben segíthetek? - érdeklődtem gonoszul figyelve őt és eleresztettem egy félmosolyt. Végigmértem. Nem rossz! Sőt! Éppen ellenkezőleg. Bár volna mit gyúrni rajta. Szívesen meg is tenném, de előbb kicsit megugráltatom a kisasszonyt!
* : Hozzászólások : 142 Vér : Aranyvérű Iskolai ház : Halálfaló Tartózkodási hely: : London Kirendelt pár : Leonard Zorner Avataralany : Bree Turner Karakterlap : A bed fairy tale Karakterzene : Where is the edge Suddenly ¥ : "It's always the dark things with you never the light!"
"Színpad az egész világ, s színész benne minden nő és férfi!"
Még mindig tart a röhögő görcsöm! Méghogy megmondják nekem, hogy kivel kell együtt lennem életem hátralevő részében. Ez valami rossz vicc! Nekem senki sem mondja meg mit csináljak! Nem vagyok báb, még a nagyúrnak se mindig teszem meg amit mond. Akkor miért engedelmeskednék egy ilyen ostoba rendeletnek? Otthon vagyok. Héra a nyakamban pihen. Lábaim a dohányzó asztalon. Mellettem a felbontatlan levél. Még ki se nyitottam, elég volt bemennem egy fogadóba máris tudtam mit jelent a levél. S amióta megkaptam ott pihent az asztalomon, amíg én nevettem. Elszántam magam, hogy kinyitom a levelet. Ma ki fogom nyitni, de mindig mikor ránéztem elkapott a nevetés. Így nem tudom kinyitni. Erőt vettem magamon. Nyugalom Kalestina, csak ki kell nyitnod! Ki kell nyitnod! Ismételgettem magamban. Végül kinyitottam. Lassan olvastam végig. Minden szót megfigyelve. Mosolyogni kezdtem. A tipikus szöveg. Tisztára, mintha egy idézést olvasnék. Csak ez még nevetségesebb! Alig tudtam visszatartani a nevető görcsöt. De csak sikerült. - Leonard Zorner! Honnan ilyen ismerős? Zorner, Zorner... - Tudom, hogy nár hallottam ezt a nevet, de arc nem ugrik be hozzá. Szóval ez a Zorner gyerek lesz a párom! Majd meglátjuk milyen is. Ha nem szimpi kinyírom és gond megoldva! Erre a gondolatra elmosolyodtam. Imádok ölni, a vér látványa mindig megynyugtat. Vajon ez a Zorner jóságpárti? Remélem nem! Nem lenne előnyös! Nem akarok egy jóságpártival lenni, akkor tuti megölöm! Csak azt kellene kitalálnom, hogy hogyan fussak vele össze. Hmm... bajos dolog! A munkám mellett este biztosan nem tudok elmenni sehova. Valahogy ki kellene derítenem, hogy hol dolgozik. Ez nem is olyan ostoba ötlet. Telefonkönyv? Nem abban biztosan nincsen benne. Akkor hogyan? Ha lenne valamim tőle Héra könnyen megtalálná, meg én is szag alapján, de így bonyolultabb az ügy. Na majd kérdezősködök a színházban úgyis sokat pletykálkodnak. Mellesleg elkellene mennem valami edzőteremben, a leutóbbi farkas alakban történt vadászat alatt rájöttem, hogy kicsit híján vagyok az erőmnek! Formába kellene lendülnöm egy cseppet. Nem előnyös legyengült farkasnak lenni oda lesz a tekintélyem. Másnap fellépés után nem siettem haza, mint általában, hanem kérdezősködtem kicsit. Nem vagyok előrébb. Senki se ismer ilyen embert. Azt hiszem most kezdhetek neki egy újabb haditerv kieszelésének! Ez nem jó, nagyon nem jó. Nem vagyok ilyen hangulatban. Szombat van, pihenő napom van, így reggel eldöntöttem, hogy bemegyek egy edzőterembe. Magamhoz vettem a táskám, amiben a ruhám volt és elindultam. Egy kisebb eldugottabb terembe mentem. Nem szeretem a tömeget. Amint megérkeztem megvettem a jegyet, majd átöltöztem. Sportnadrág, sporttrikó, és edzőcipő. Sőt akármennyire utálom is, most fel kellett kötni a hajamat. Megráztam a fejem. Jobban szeretem, ha ki van engedve az olyan, mintha farkas lennék. Mindegy, bementem az edzőterem részhez. Lepakoltam, majd keresgélni kezdtem. Valami olyan kell ami karizomra segít gyúrni. A mellső lábaim múltkor nagyon gyorsan elfáradtak. Meg kell hagyni bosszús is voltam mikor a préda kicsúszott a markomból. Egy darabig nézelődtem, de olyan régen voltam már itt, hogy fogalmam sincs melyik lenne a legjobb gép. Kissé csalódottan ráztam meg a fejem, muszáj lesz segítséget kérnem egy muglitól. A gondolattól is kirázott a hideg. De túltettem magam rajta. - Elnézést uram tudna segíteni? Itt dolgozik? - Kérdeztem udvariasan a férfitől, aki nem messze tőlem háttal állt nekem. Arcomon a megszokott gonosz mosoly, amitől a legtöbbeknek feláll a szőr a hátán, de az udvariasság azt diktálja, hogy válaszoljon nekem.