Megöl az unalom- Lili & Tony

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Szomorú voltam olyan rossz volt így látni a férjemet! Látni, hogy fekszik és nem tud semmit sem tenni. Lehet, hogy őrült vagyok, de szinte mindig bent voltam nála. Annyi ideig voltunk külön Terry miatt, nem akartam még többet távol lenni tőle. Ha már meg volt rá a lehetőség, hogy vele legyek kihasználtam.
Majd hosszú idő elteltével megtörtént a csoda Tony magához tért és elkezdett felépülni. Sőt igen gyorsan felépülni. Az orvosok nagyon bizakodóak voltak, azt mindták néhány nap és haza mehet. Nem is kell mondanom, hogy Clarissa mennyire örült a hírnek. Persze rögtön az apja orra alá kötötte, hogy ő tudta, hogy fel fog kelni, de hát erre mit mondjon az ember.
- Ezt megszokhattad volna szerelmem! Ez egy tény! - Mondtam nevetve, majd átöleltem, s vele együtt Clarissát is. Miután felépült sok időt töltöttünk együtt és persze a baráti körünkkel. Közben letettem az aurori vizsgát úgyhogy a Minisztériumban állásom is van, de persze mindig igyekszem úgy időzíteni a dolgaim, hogy sokat lehessek otthon a családommal.
Tony rendezett egy külön koncertet Clarissának, persze én is elmentem nem hagyhattam ki, ahogy a férjem és a lányom egy színpadon énekel. Meg kellett örökíteni. Büszke voltam mind a kettőjülre. Ők az én családom, s szerencsére a lányom messze jobban énekel, mint én. Bár nekem még az is madárdal lenne a szájából, ha úgy károgna, mint egy varjú. Clarissa már kész felnőtt el sem hiszem, hogy ilyen gyorsan haladnak az évek.
A lányom összejött Michaellel, de ennek mi csak örültünk. Az életünk végre jóra fordult. Olyan volt, mint egy jó happy end-es film. Csak még vár a folytatásra. De reméljük nem lesznek már bajok. Abból egy életre elegem volt. Szerintem még a nagyapám se kínlódott ennyit életében. Viszont én nem bánom, hiszen egy igazán boldog életet kaptam érte.
Sőt hála a munkámnak magam dughattam az Aszkabanba Terry-t és Rose-t. Természetesen a tárgyaláson nem vettem részt, de a börtönbe én és Mary kísértük el a jómadadakat. Mivel, mint kiderült annó egy lopott babát hoztak el a korházból. Így visszagondolva, kicsit szégyenlem magam, amiért akkor megpofoztam, bár ha nem is az miatt, hogy lefeküdt Rose-val, hanem az miatt, hogy ellopta a gyereket mégis csak megérdemelte. Onnan nem fog egyhamar szabadulni.
Így hogy már nincsen semmi zavaró tényező, végre boldogan teljesül ki kapcsolatunk Tony-val. Bepótoljuk mindazt, amit akkor nem tudtunk megtenni, mert valami mindig közbe jött. Most viszont sinen van az életünk és reménykedünk, hogy így is marad!

Vendég

Mindent,hallottam és láttam. Ez,olyan szörnyű volt. Michael a legjobb barátom és olyan jó látni őket. Clarissa aranyosat mesélt nekem nagy tetszett csak sajnos,nem tudom megsimogatni. Fáj,mindenem.Hogy lehet Terry ilyen szemét?Talán,nem a legjobb barátom de..attól még bízok benne.
-Nem,akarok meghallni!Vissza,akarok menni a családomhoz angyal.-Ez,olyan mint amikor Hannah Montanaba Hannah is ugyan ilyen állapotban volt látott és hallott mindent.Ekkor,egy csodàlatos dolog történt.Elkezdtem,ébredezni s màr gyorsan javulok az orvosok szerint.Hallkan odasúgom Lilinek.
-Te,nem vagy normális!-Majd megöleltem mind a kettőjüket.Mikor,felépültem csak a családommal akarok foglalkozni meg,persze a barátaimmal. Lányomnak,megigértem,hogy tartok egy koncertet amiben egyedül ő jöhetett fel a szinpadra és ült az ölembe persze már kész felnőttként.
-Fogadják,sok szeretettel a lányomat Clarissa Goldsteint.-Ketten,énekeltük a saját számomat.Mikor,végeztünk összejött Michaellel.Annyira boldogok voltunk szinte mint egy tündér mesében.Hogy,mi történt Roseval és Terryvel?Nos,kiderült,hogy lopott babát hoztak el a kórházból ezért mind a ketten bentülnek az Aszkabanba.Már épp,itt lett volna annak az ideje hogy elfogják és ott rohadjanak meg.Viszont,Lilivel most nagyon virágzik a kapcsolatunk.Remélem,nem fog történni velünk semmi rossz.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Mosolyogtam, mikor Tony megölelte Clarissát. Végre megint együtt voltunk, mint egy igazi család. Jó érzés volt látni az örömöt lányom arcán. Az őszinte boldogsága megnyugtatott. Tudtam, hogy végre igazán rendbe jött minden!
Ma volt a nagy nap, életemben nem voltam még ilyen boldog, s egy hajszál választott el a teljes felhőtlen örömtől. Éppen az esküvő közepén megjelent Terry! Nem hittem a szememnek! Hogy lehet az, hogy sose hagy minket békén? Mindig el kell rontania mindent. Persze Tony rögtön verekedni kezdett vele. Én próbáltam megállítani őket, de hiába. Végül szerelmem akkorát kapott, hogy ki kellett hívni a mentőket. S kiderült, hogy kómába esett.
Bekísértük a kórházba, persze Clarissának nem volt könnyű elmagyarázni, hogy az apja nem fog egy ideig felkelni. De mintha olvasott volna a gondolataimban, csak megölelt és azt mondta ne aggódjak semmi baja nem sem lesz! Azonban hiába mondta ezt nekem még így is könnyes volt a szemem. Clarissa Mary-nál aludt én meg csak néha jártam haza aludni!
Alig telt el két hét a bizonyos incidens óta. A lányommal Mary-val Mrs. Goildsein-nel és Michael-el együtt ültünk a kórteremben. Mikor betoppant Terry, szemem szikrákat szórt. A dühtől, magamhoz húztam a lányomat és szúrós szemmel néztem a jövevényre. Majd elmondta, hogy szeretne egyedül maradni Tony-val!
- Valaki vigye ki Clarissát! Nem akarom, hogy ezt lássa! - Erre Anthony anyja kivitte a szobából a lányomat, persze nagy csodálkozások közepedte! Lassan felálltam a székből és elindultam Terry felé. - Hogy van képed ide jönni? És azt kérni, hogy hagynunk kettesben vele? Majdnem megölted, te Merlin szégyene! - Erre csak azt felelte, hogy sajnálja, meg hogy együtt érez velem! Na persze! - Együtt érzel? Azt kötve hiszem, majd mindjárt megmutatom neked, hogy milyen érzés! - Ekkor térdre esett és kérlelt, hogy hagyjam abba, pedig nem is csináltam mást, csak megmutattam neki a fájdalmamat, ráadásul csak képekben. Mire Mary és Michael is megragadták a karomat. S kérleltek, hogy hagyjam abba! - Nem! Még nem végeztem! Ne állítsatok meg! Még tűrnie kell! - Sikítottam, Terry könnyezve térdelt előttem. Majd alig egy perc múlva kicsordult a könnyem, s én is térdre zuhantam. Felemeltem a fejem és ráordítottam. - Tűnj el a szemem elől! Most! - Alig, hogy ő elment Clarissa ugrott a nyakamba és mondogatta, hogy "Anya ne sírj!"
Mikor kicsit megnyugodtam Mary ijedt hangon közölte, hogy vele kell mennem a Minisztériumba, mert tiltott átkot használtam. Keserűen elnevettem magamat, majd ránéztem barátnőmre.
- Mary, Mary! Azt hiszed olyan ostoba vagyok, hogy hirtelem felindulásból használom a tiltott átkok egyikét. Nem! Csak egyszerűen azt tettem, amit egy merengő csinál, csak a fejében. Megmutattam neki, hogy érzem magam. Ez tudtommal nem tiltott! - Mire Mary megnyugodott, de ettől függetlenül el ment, mert dolga volt. Hamarosan már csak hárman voltunk a szobában, a mi kis családunk. Clarissa ott ült az apja mellett és mesélt neki. Ilyenkor olyan aranyos, kis ártatlan. Én pedig a gyűrűmet forgattam az ujjamon. Ma este hazamegyek a lányommal, hiszen csak szüksége van rám, de még egy darabig itt maradhatunk. Várunk és remélünk.

Vendég

Nekem,egy picit sem volt meglepő amit Clarissa mondott.
-Igen,kislányom itthon vagytok!-Megöleltem szorosan a lányom. Nagy szükségük van most rám és mindent megteszek azért,hogy újra együtt legyen a család majd a szerelmemnek így feleltem.
-Nem,késtél le róla szerelmem! Csak..annyi,hogy újra össze kell hívni az embereket.-Mikor,az esküvő ment megjelent Terry! Istenem,ez soha nem szakad le rólunk? Az esküvő közepén neki àlltunk verekedni. Mivel,régen zsaru voltam jól megy a verekedés. Sokan,körénk álltak de végül én kaptam a legnagyobbat. Kómába kerültem.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Kérdésemre nem azt a választ kaptam, amire vágytam! Elsírtam magam és szorosan megöleltem a szerelmemet. Végül nagy nyögések közepedte megszólaltam.
- Igen a tiéd... Ezt nem fogja senki sem vitatni... Ugyanúgy a tiéd, ahogy a szívem is! - Nem kell mondanom, hogy szörnyen éreztem magam Terry mellett és ezt Clarissa is nagyon jól tudta. Hát igen kislányunk lett, aranyos kerek, pirospozsgás arcú, hosszú vörös hajú lány. A szemem fénye, az egyetlen dolog, ami miatt még él bennem a remény! Párom szinte sose engedett ki a házából. Csak ha Mary-hez vittem Clarissát vagy ha tanulni mentem el egy egy órára.
Ma reggel az átlagosnál is szomorúbban keltem. Ma lett volna az esküvőm és még sincs. Az én angyalom babázott, majd megkért, hogy mutassak fényképet az apjáról. Imádta nézni, én pedig nosztalgiázni imádtam. Éppen a kviddics titkait magyaráztam Clarissának, mivel egy olyan képet néztünk, ami a Roxforti stadionban készült, mikor benyitott Terry.
- Tudod-e milyen nap van kedvesem? - Kérdezte gúnyosan mosolyogva. Fel se néztem rá, csak lapoztam az albumban, s félvállról odamondtam neki!
- Életem legboldogabb napja lenne, ha nem léteznél! - Olyan volt mintha észre se vette volna, amit mondok. Clarissa fölé hajolt, s mikor megpillantotta az albumot elrántotta tőle a lányomat, s a karját kezdte el szorongatni. Szememben haragos tűz lobbant fel! - Vedd le a kezed a lányomról! Obstructo! - Nem lett volna szabad Clarissa előtt varázsolnom, főleg nem ilyet, de nem érdekelt. Elrántottam a lányomat. Megsimogattam a fejét és magamhoz öleltem. Megpusziltam az arcát, majd felemeltem és elindultam kifelé. Persze Terry megállított, hogy hova megyek, mire gúnyos mosollyal megjegyeztem.
- A keresztanyjához! Megígértem Mary-nek, hogy ma meglátogatja! Elmegyünk Mary nénihez, na mit szólsz? - Mosolyogtam Clarissara, aki tapsolni kezdett. Imádta Mary-t. - Jó, jó, jó! - S Terry-vel mit sem törődve elindultam Mary felé. Azonban mikor már látótávolságon kívül értünk elindultam egy másik irányba. A lányom persze furcsán nézett, amíg oda nem értünk ahhoz a bizonyos házhoz. Leguggoltam elé és a szemébe néztem!
- Figyelj rám kincsem! Tudod ki lakik itt! Mutattam a képeken! Nagyon ügyesnek kell lenned! Bemész és köszönsz! Aztán megkeresed apukád! Tudod hogy néz ki ugye? - Kérdeztem aggódva, mire elnevette magát és bólogatni kezdett! - Igen anyu! Tudom! Keressek aput! És mit csináljak, ha meg van? - Kérdezte kerekre nyílt szemekkel, imád bajba keveredni, s most még oka is lesz rá.- Mondd el mit csinál velünk Terry bácsi! Csak ügyesen szivem! Anya most visszamegy! Te meg majd apuval jössz, rendben? - Mosolygott és bólogatott. Megöleltem, majd megvártam amíg bement az ajtón és visszasiettem Terry-hez.
Komor pillantást vetettem rá, mikor beléptem az ajtón. Mire megpofozott. Számítottam rá, csak Clarissa előtt nem teszi meg. Azért annyi emberség még ragadt benne, ha nem is sokkal több! Legalább a kislányt nem teszi ki annak, hogy lássa az anyját szenvedni. Persze jól lehordott, hogy hogyan merem így megszégyeníteni. Mire közöltem vele, hogy úgy állapodtunk meg, hogy nem ér hozzá!
Éppen ennek a heves vitának a közepén voltunk, mikor betoppan Tony és Clarissa. Szerelmem rögtön nekitámadt Terry-nek. Én pedig gyorsan magamhoz öleltem a lányom, még mielőtt bármit látott volna! Tony jól megfenyegette volt haverját, majd kiviharzott az ajtón. Elemgedtem a lányomat, s utána mentünk. Kint szerelmem olyan dolgokat mondott, amik nagyon elszomorítottak. Majd megölelt és megcsókolt, már úgy hiányzott ez az érzés, hogy közel vagyok hozzá.
- Tudod, hogy én csak téged szeretlek! Ha nem lenne ez az ostoba rendelet, akkor veled lennénk! Annyira hiányzol nekünk! - Majd Tony a lányunkhoz fordult. Igazi jó apuka. Elmosolyodtam olyan jó volt őket így látni. Na meg mikor Clarissa közölte vele, olyan egóval mint amilyen az apjának volt, hogy ő bizony az összes bajtól meg fog engem védeni. Majd hevesen bólogatott, hogy el fogunk menni szerelmem fellépésére.
Majd megölelt mind a kettőnket, s adott nekünk egy egy puszit. Mosolyogva figyeltük, ahogy elmegy. Majd bementünk Clarissa sírni kezdett. Megöleltem, s Terry-vel nem törődve felvittem a szobánkba. Eltartott egy darabig mire megnyugodott. Szerencsére a felhőnézés mindig segít. Éppen eltettem az albumot, mikor hallom, hogy a kincsem kiabál.
- Anya, anya! Bagoly! Nézd bagoly! - Furcsálló arccal néztem az ablak felé. S valóban egy bagoly közeledett felé. Vészes iramban. Kinyitottam az ablakot. A madár leejtette a levelet az ágyra. Majd megállt az ablakpárkányon. Pont annyi időre, hogy Clarissa meg tudja simogatni, aztán tovább repült. A lányom mellém ült én pedig kinyitottam a levelet.
Tisztelt Nenil kiasszony! Örömmel tudatjuk, hogy kérvényét a mai nappal elkönyveltük és a benne foglaltakat hivatalosnak tartjuk. Kirendelt párja: Anthony Goildstein!Felsikítottam boldogságomban. Az én kis angyalom pedig húzogatta a ruhámat, hogy mondjam el mi történt. Először nem feleltem, csak intettem a pálcámmal, mire egy bőröndbe kerültek a dolgaink, az pedig összement. Felvettem, s zsebre tettem. Majd felkaptam Clarissát és megpörgettem!
- Megyünk apuhoz szivecském! Megyünk haza! - Erre ő is sikítani kezdett az örömtől, s ekkor Terry is belépett. Láttam arcán a meglepettséget, mire kezébe nyomtam a levelet és Clarissával elindultunk Anthony-hoz. Szerintem még életünkben nem futottunk ennyire. Majd hagytam a lányomnak, hogy bekopogjon. Tony nyitott ajtót. Minden szó nélkül megcsókolt. De én nem bántam. Ekkor a mi angyalkánk megölelte az apját, mire az megpuszilta.
- Mi is örülünk neki szerelmem! Na milyen menyasszonyod van? Azóta ezen munkálkodok, hogy eljöttem tőled! Meglehetősen lassan folyik a papírmunka a Minisztériumban! Érvényes még az eljegyzésem? - Ám mielőtt még tudott volna válaszolni Clarissa lerángatta magához és csillogó szemekkel kérdezte meg.- Ugye veled maradunk apu? Ugye haza jöttünk? - A gyermeki ártatlanság ott csillogott a szemében, s ezt semmi sem múlhatja felül.

Vendég

Mikor,mondta Lili hogy sosem fognak elhagyni annyira örültem. A következő kérdésre kicsit elpattant az agyam. Belegondoltam,hogy képesek lesznek minket szétválasztani?? Ki tudja mit csinálhat akkor vele Terry!
-Igazad,van Lili! Akkor,mennj vissza Terryhez! De,a gyerek az enyém.-Valahogy,szúrós szemmel néztem rà. Fàjt,a szemem a sok sirástól s ledöltem az ágyra közös képünket nézni. Nagyon hiànyzik Lili. Amikor,megjelent Rose a szobámba hozzá,se akartam szólni hanem csak ki tessékeltem az ajtón. Sehova,nem volt kedvem menni. Szinte,a mai napon ma házasodnánk össze úgy,hogy lefujtam az esküvőt. Egy dalt is jàtszottam aminek a címe Perfect day volt. Nem valami vidáman dobott fel. Aztán,kaptam egy baglyot a minisztériumtól ahol ez állt benne.
- A kirendelt pár Rose Zeller.- Kidobtam,a pergament nem voltam rá kíváncsi. Nekem, Lili kell és a gyerek. Váratlanul,betoppant hozzám egy vörös hosszúhajú kislány. Nagyon,ledöbbentem majd úgy szólitott hogy Apu??
-Clarissa?? Te,vagy az?-megöleltem szorosan a lányom de Lili sehol. Mondta a nagy bajt a lányom,hogy mit csinál velük Terry.
-Komolyan,ezt csinálta veletek lányom?- szorosan magamhoz öleltem majd a szemébe néztem.
-Elbeszélgetek vele gyere lányom.-Kézen fogva mentünk a lányommal Terryhez. Mikor,megláttam elkezdtünk verekedni. Nem tudom mi ütött belém de ez van.
- Ne merj mègegyszer hozzájuk nyulni világos?- Kiviharoztam az ajtón majd Lili és Clarissa utánam jöttek.
-Lili...Ha tényleg szereted ezt a barmot nem állok közétek! Tudom,hogy egykor a legjobb haverom volt de..más a helyzet. Kaptam egy levelet és nem te vagy a kirendelt pàrom. Azért,jó volt veled lenni szerelmem.- Megöleltem megcsókoltam majd a lànyomhoz is szóltam.
-Vigyázz anyára rendben? Ha lesz fellépésem szólok nektek és gyertek el. Vigyázzatok egymásra kérlek.
-Megöleltem mind a kettőjüket majd egy egy puszit adtam s elindultam haza. Újra nézegettem az albumjaim majd elmosolyodtam.
-Milyen,jó volt Roxfortban! Azért,hiányozni fog ez az egész.- Majd kaptam egy újabb levelet.
-A kirendelt pàr Lili Nenil.-Felugrottam örömömbe. Mikor, kinyitottam az ajtót ott állt velem szembe a szerelmem és a kislànyom. Megcsókoltam a szerelmem,a lányom meg megpusziltam.
-Úgy,örülök hogy újra egycsalád vagyunk. Már kezdtem feladni minden reményemet de..valahogy tudtam,hogy ez még maradt.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Amikor elmondtam neki, hogy miért tettem láttam rajta, hogy nagyon megrázta a dolog. Fejét vállamra hajtotta, nagyon szeretem mikor ezt csinálja. Majd kezemet mellkasára tette. Elmosolyodtam éreztem, ahogy ver a szíve. Boldog voltam attól, amit mondott. Mikor megjegyezte, hogy szeret menni a Weasley testvérek boltjába bólogatni kezdtem. Hát igen kevés mókásabb helyet ismerek az ő boltjuknál.
- Komolyan úgy gondolod, hogy jó anya leszek? Tényleg meghívtad a Weasley-éket? Akkor lesznek itt robbantások. Nem baj, legalább jól fogjuk érezni magunkat. Jól tetted, hogy meghívtad a barátodat is! Nagy csődület lesz az egyszer biztos! - Mondtam mosolyogva, majd megcsókolt, s megfogta a hasamat. A pici megnyigodott, érezte, hogy biztonságban van. Mert abban is volt, hiszen az apja vigyázott ránk ennél nagyobb biztonság nem is kell.
- Sose fogsz elveszteni minket szerelmem! Én mindig itt leszek, ő pedig mindig szeretni fog mégha már fel is nő. Mary-t is? Koszorús lányom lesz? De jó. Két csaj, hmm vajon kik lehetnek? Mindegy is! Te mindenre gondoltál szerelmem! - Megcsókoltam, majd lementünk az anyjához és elmondtuk neki a nagy hírt. Körülbelül annyira izgatott volt, mint mi és az áldását adta ránk.
Nem is hiszem el, hogy komolyan velem történik ez! Komolyan nekem lesz az esküvőm? Olyan hihetetlen ez az egész. Majd mikor megint egyedül maradtunk Tony elmesélte, hogyan hívta meg Mary-t. Elkacagtam magam. Pedig mondtam Mary-nek, hogy igen ahhoz az Anthony-hoz megyek feleségül. De úgy tűnik nem fogta fel.
- Pedig direkt elmagyaráztam neki, hogy ki vagy. Viszont úgy tűnik nem figyelt rám eléggé! Igen ez teljes mértékig rá vall, folyton kihagy az agya. Kereszt szülő? Nem, igazából nem gondolkodtam rajta. Viszont szerintem olyannak kellene lennie, akiben mind a ketten megbízunk. Szerinted lehetnek ketten? Mert akkor tiszta lap az egyik Michael a másik meg Mary, de ha csak egy lehet, akkor még gondolkodni kell rajta. - Jegyeztem meg mosolyogva. Szintd tudtam, hogy ezt az ötletet Hermionétól vette. Hiszen az ő szülei muglik, náluk vannak ilyen szokások. Én személy szerint kedvelem a lányt. Igazán jó barátnőm, csak sajnos ritkán beszélünk a Ds óta.
Hát igen most is körülbelül annyi ember ült egy asztalnál, mint akkor és körülbelül akkora volt a zsivaj is. Furcsa, hogy amint eszembe jutott a Ds Tony rögtön rákérdezett. Elmosolyodtam, az emlékek még élénken éltek bennem igaz, hogy majdnem óriási bajba kerültünk, de élveztem. Majd vidáman megszóltam.
- Persze hogy benne voltam! Azóta tudom rendesen használni a patrónus bűbájt! Előtte folyton csak ügyetlenkedtem vele. Jó móka volt! Nagyon sajnáltam, hogy abba kellett hagynunk! Pedig szívesen csináltam volna még! - Mondtam már én is nevetve. Az emlékek újra felelevendetek. S tényleg, ha erősen töröm a fejem emlékszem, mintha láttam volna Tony-t. De nem foglalkoztam vele. Akkor még csak egy átlagos fiú volt a számomra! Nem úgy, mint most!
Ilyenkor gondolok csal bele igazán, hogy mennyire hiányozni fog a Roxfort! Szívesen visszamennék még tanulni, de nem lehet! Át kell adni a helyet a gyerekeknek. Az olyanoknak, mint a mi picikénk, akik hamar megtanulják, milyen felnőttnek lenni. Bár szerencsére ők már kicsit biztonságosabb világban élhetnek majd, mint mi. Ekkor azonban valami kicsit sem kellemes dolog fordult meg a fejemben, amire egészen eddig nem került sor. Aggódva pillantottam vőlegényemre. Nem akartam elrontani a jókedvét, de meg kellett vele osztanom a dolgot!
Tony... Szerinted a Minisztériumnak lesz baja az esküvőnkkel? Csak mert... Mi nem egymáshoz vagyunk kirendelve! Ugye nem fognak minket elválasztani Tony! Ugye nem? - Hangom remegni kezdett és megöleltem. Nem csodálkoztam, hogy pont most jutott eszembe ilyen szörnyű dolog. Legutóbb is akkor voltak rémálmaim a Sötét Nagyúrról, mikor Terry megjelent. S ez körülbelül olyan szörnyű gondolat, mint amilyenek a rémálmaim voltak.

Vendég

Amikor Lili elmondta nekem,hogy miért volt nem hittem a fülemnek. Nagyon,szeretem és nem akarom őt elveszíteni majd megcsókoltam s a fejemet a vállára tettem. Kezét megfogtam,azt pedig a mellkasomra.
-Érzed Lili...Ez pedig ti értetek dobog. Remek,anya leszel. Persze a suliba meghívtam Michaelt meg Ronékat az esküvőre meg Fredéket. Imádok a Weasley Varázs vicc boltba menni.-Megcsókolom majd a hasát megfogtam. Éreztem,ahogy a kicsi megnyugodott és simogatja. Úgy éreztem mellettem tényleg biztonsángban vannak.
-Igen..azért sirtam azt hittem elveszítelek titeket és már úgy is indultam volna értetek.Ja..meg Mary-t is meghívtam a barátnődet és elfogadta. Ő lesz ami koszorús lányunk persze ott lesz még két Griffendéles csaj aki Harry barátai.-Mosolyogtam majd lementünk anyuhoz mondani a jó hírt. Nagyon,megörült ès az áldást adta ránk. Annyira,izgulok az esküvő miatt. Nem,hiszem el hogy ez mind velem történik.
-Képzeld..mikor odamentem a barátnődhöz elkezdett dadogni hogy én vagyok-e az az Anthony..Erre fel mondom neki igen én...Aztán hirtelen elájult majd vissza jött s elfogadta a meghívót. Nagyon aranyos lány..Gondolkoztál már ki legyen a kereszt szülő szívem??- Ezeket,a mugli hagyományokat mind Harryék barártjától tudtam meg. Azt,hiszem Hermionenak hívják. Na de,mind1. Persze,nagyon kedves lànynak tűnt és a mi asztalunknak van a legnagyobb rajongó tábora tavaly még benne voltam a Ds csapatba amit nagyon élveztem,hogy segíthetek Harrynek. Na jó mindenki ott volt.
- Tavaly,benne voltál a Ds seregében szívem? Mert,én igen. Nagyon jó móka volt.-Nevettem. Eszembe jutottak a régi dolgok még úgy vissza mennék oda. Sajnos a nagyúr pusztulása óta nem lesz már a régi mert akkor a gyerekeké lesz a sor. Ugyan is a mi gyerekünk hamar felfog nőni mert nem lesz egy àtlagos mugli gyerek. Már pedig ezt Lili is nagyon jól tudja.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

El sem hiszem, hogy máris vége a tanévnek! Kikerültünk a suliból és nem sokára itt lesz az esküvőm, már alig bírok meglenni a bőrőmben! Persze hiányozni fog Mary meg a sok nevetés a suliban Tony-ékkal. Jobban megismertem őt és a barátait és nem is bántam meg. Szerelmem megnyugtatott, hogy nem az én hibám a Terry-s dolog és úgyis kiderült volna minden.
- Ez megnyugtat! Bár igaz egyszer úgyis kiderült volna! De igen most az a legfontosabb, hogy boldogok vagyunk együtt szerelmem! - Feleltem neki mosolyogva, majd megcsókolt, megölelt és tovább indultunk. Teljesen odaáig vagyok a vőlegényemért és ezen semmi sem változtathat! A boldogságomat is csak egyetlen egy valaki zavarhatja meg, s milyen az én szerencsém pont ő jön velünk szemben. Ijedt arccal húzódtam közelebb Tony-hoz. Amióta együtt vagyok Tony-val mindig valami baj történik, ha Terry megjelenik! Nem kellett csalódnom beszélni akart velem! Persze nekem nem nagy kedvem volt hozzá, de megtettem neki.
- Na mondd ki ne kímélj! Még mindig azt akarod tőlem, hogy mondjam, azt hogy nem szeretem! Hát nem fogom! Elfelejtheted! - Mondtam szememben haragos tűzzel. Viszont meglepett, hogy csak elnézést akart kérni azért az incidensért. Kicsit furcsállottam a dolgot. Mindenesetre nem akarom elveszteni a leendő férjemet, tehát Terry vallomása nem változtat semmin.
Persze próbált erősködni, hogy azóta változott, de nem érdekelt. Még most is, mikor vele beszélek folyton csak Tony jár a fejemben! Szeretem és ezen a tényen nem fog változtatni az, hogy Terry itt sóhajtozik nekem! Ekkor azonban hirtelen rosszul lettem. Hát igen a pici is érzi, hogy valami nincsen rendben! Megszédültem és majdnem a földön kötöttem ki.
Terry megfogott, hogy ne essek el! Ekkor elkentmondást nem tűrően kijelentettem, hogy befejeztem a beszélgetést és vissza akarok menni a szerelmemhez! De egy lépés után megint megszédültem. Terry segített vissza menni, a kezemet fogva, viszont még mielőtt oda értünk volna Tony elviharzott. Láttam szemében a szomorúságot.
Persze volt szerelmem rögtön el akart kezdeni vigasztalni, viszont gyorsan véget vettettem ennek a dolognak. Szó nélkül otthagytam, s elindultam szerelmem után. Egy ideig minden rendben ment, de az én kis angyalkám folyamatosan hátráltatott. Most nem volt a segítségemre.
Mikor odaértem Tony-ékhoz már nagyon rosszul voltam. Szerencsémre Mrs. Goildstein otthon volt, ő még most is olyan kedves, mint mindig és segített, hogy kicsit összeszedjem magam. Majd elmondtam neki, hogy mi történt. Hát igen vele meg merem beszélni az ilyeneket, olyan mintha egy pót anyuka lenne nekem és mindig segít, ha kell. Amikor már elég erősnek éreztem magam felmentem Tony szobájához, s bekopogtam.
Ahogy kinyitottam az ajtót Tony rögtön ott termett előttem, s szorosan megölelt, majd megcsókolt! Mikor elengedett letöröltem a könnyeit és rámosolyogtam. Átkaroltam a nyakát, majd megint megcsókoltam! Nem tudtam, hogy mit mondjak, s ez tűnt a legegyszerűbbnek!
- Ne sírj szerelmem! Nincsen okod rá! Szeretlek és csak téged! Kitalálom azért sírtál, amit akkor láttál, mikor feléd mentünk Terry-vel! Azt hiszem jobb ha elmondom az egészet. De üljünk le! - Mondtam, s megfogtam a kezét és az ágyhoz vezettem. - Az volt, hogy elnézést akart kérni azért, amit régebben tett! Azt akarta, hogy kezdjük újra! Nemet mondtam rá, de szabadkozott. Aztán a pici úgy döntött, hogy segít nekem befejezni a beszélgetést! Csak kicsit túllőtt a célon. Azért annyira nem kellett volna rosszul lennem, hogy gyalogolni se tudjak! Mire ide értem, már majdnem az ájulás határán voltam. Még jó, hogy anyukád itthon van! - Mondtam mosolyogva, majd megfogtam a kezét és a szívem fölé helyeztem.
- Érzed, ahogy dobog a szívem? Ez a szív érted dobog Tony! - Ekkor kezét a hasamra tettem. - Ő pedig a te gyermeked, aki ugyanannyira fog szeretni, mint én! Nem fogom feladni hármunk életét egy olyna ember miatt, mint Terry! Imádlak Tony, ezt remélem tudod! - Mondtam, majd megcsókoltam. Nagyon szeretem Tony-t és ezen nem fog változtatni semmi és senki!

Vendég

Istenem...Már,annyira várom ezt a nagy napot. Végre,kikerültünk a Roxfortból bár,megvalva az igazat nagyon fog hiányozni az a sok izgatottság meg nevetgélés a két legjobb haveromtól vagy is..már csak egy van és az Michale.Amit,mondott kicsit elgondolkoztam,majd mélyen a szemébe néztem.
-Figyelj!Nem,a te hibád!Amugy is kiderült volna az igazság de...most boldogok vagyunk szerelmem.-Megcsókoltam és átöleltem a mennyaszonyomat majd úgy mentünk tovább. Annyira,imádom közben felbukkant Terry.
-Mit akarsz?- Kérdeztem,hozzà lépve majd közölte velem hogy a feleségemmel akar beszélni. Aztán,láttam hogy fogták egymás kezét mikor elindultak felém. Haza mentem becsaptam sirva a szobám ajtaját s az ágyon sirtam. El sem hiszem..ilyen vakvoltam és Lili átlát ezen a fickón legalább is azt hittem. Egész nap,nem eszem nem iszom semmit nem is vagyok éhes én csak Lilit akarom meg a kicsit. Miért?? Miért?? Néztem,a közös képünket eszembe jutott a régi emlékek megint elsirtam magam. Játszottam egy dalt de ez sem vidított fel. Én ezt nem értem! Beleszerettem Lilibe és most akartam feleségül venni. Ekkor,vàratlan kopogás halatszott..ki lépett be??
-Lili...-megöleletem szorsan megcsókoltam! Letörölte rólam a könnyeket s mondani akart valamit. Kíváncsian vártam a válaszát.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Tetszett neki a névötletem, s ennek én nagyon örültem. Mind a ketten mosolyogtunk egymásra, majd megcsókolt. Én pedig visszacsókoltam. Annyira belé szerettem, hogy minden pillanatot élvezek vele.
Ekkor elmondta, hogy mi történt mikor vásárolt. Nem hittem a fülemnek, ennyire fontos vagyok neki, hogy értem majdnem megverte a legjobb barátját. A mondandója végére nem is tudtam figyelni. Csak az kattogott a fejemben, hogy elrontok egy igazi barátságot. Pedig semmi jogom sem volt hozzá. Ezt pedig meg is jegyeztem kicsit idegesen.
- Majdnem megverted? Örülök, hogy nem tetted! Semmi bajom sincs vele. Nem akarom, hogy miattam vesszetek össze Tony! Lehet, hogy ostoba volt, meg goromba velem, de ő is csak ember. Sokkal nagylelkűbb vagy, mint azt a többi lány hiszi. Annyira szeretlek! Sose láttál egyszarvút? Akkor épp itt az ideje. - Mondtam mosolyogva. Majd figyeltük, ahogy jöttek az egyszarvúak. Még mindig ugyanolyan elbűvölőek, mint régen.
Ahogy ott vezették a kicsinyeiket, én elképzeltem, ahogy én fogom majd vezetni a gyermekem. Hogy ott lesz velem Tony és mind a ketten vidáman nézzük a kis porontyot, aki ott totyog majd előttünk. Teljesen belebolondultam Tony-ba. Nem olyan, mint amilyennek a többiek mondták. Én kedvesnek látom és a szerelmem, fontos nekem.
Miután elmentek az egyszarvúak még sétáltunk egyet a városban kézenfogva. Szerettem fogni a kezét, olyankor úgy éreztem nincs nálam szerencsésebb ember a világon. Tudom, hogy minden lány álma, hogy Tony csak hozzá szóljon. Velem pedig nem csak beszél, hanem csókol is, sőt a gyermekem apja. Nem is lehetnék boldogabb. Majd bement valamelyik bolta.
Én kint vártam rá, elnézegettem a felhőket. Pár perc múlva pedig megjött a szerelmem. Mikor felé fordultam, letérdelt elém és megkérte a kezemet. Teljesen megfagytam. Persze már gondoltam rá, hogy meg fogja tenni, de valahogy mégis meglepett, mikor megtörtént. Nem szóltam semmit csak álltam egy helyben és bámultam az előttem térdelő Tony-t. Ekkor azonban ledobta elém a dobozt és el akart menni. Hirtelen megfogtam a kezét. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Csillogott a szemem a boldogságtól.
- Persze, hogy leszek! - Mondtam olyan boldogan, mint még soha. Felhúzta az újamra a gyűrűt, annyira izgatott lettem, hogy még kicsit remegtem is. Ezután megint megszólalt, nagyon megörültem annak amit mondott. Elmosolyodtam, majd megszólaltam.
- Én is szeretnék megesküdni veled! Csak veled és a picivel lenni! - Mondtam mosolyogva, ő közben a hasamat simogatta, én is éreztem, hogy rúgott a pici, s erre mind a ketten elmosolyodtunk. Végül pedig megcsókolt, s megpuszilta a hasamat. - Szeretlek Anthony! Annyira gyönyörű ez a gyűrű! El sem hiszem, hogy ez komolyan megtörtént! - Ekkor megint megcsókoltam. Hihetetlenül boldoggá tett, s ezt valahogy viszonozni szerettem volna.

Vendég

Nem tudtam elhinni amit mondott Lili. Egy igazi orszarvú?? Sose,láttam még ilyet de biztos szépek lehetnek.
-Nekem,tetszik a Thomas igen!-Mosolyogtam majd megcsókoltam.Aztán, újra szemeibe mondtam de nem volt könnyű elmondani neki.
- Tudod..mikor,elmentem vásárolni szembe találkoztam Terryvel és..majd nem megvertem nagyon haragudtam rá.De,aztán valahogy tudtam kontrolláni magamat ne haragudj!Ès ha haza megyünk van egy kis.meglepetésem számodra és nagyon tetszik ahova hoztál.Bevallom,sosem láttam orszarvúkat.- Amikor,végig mentek nagyon tetszettek hogy sétáltatják ők a kicsiket és elképzeltem a jövőmet a szerelmemmel. Annyira,elvaràzsol a személyisége a jelensége teljesen megvagyok őrülve. Mikor,véget ért még egy kicsit sétáltunk a városba. Kézen,foga sétáltunk majd bementem egy kis boltba és kiválasztottam a gyűrűt. Amikor,idefigyelt letérdeltem elé és ezt mondtam.
- Lili Nenil! Lennél,a jegyesem?-Vártam,a válaszát szinte teljesen le volt fagyva. Nem,tudom ezzel szerintem nem mondtam semmi újat vagy talán még mindig szereti Terryt?? Nem,kaptam rá választ úgy hogy elé dobtam a dobozt majd elmentem de, ő visszaràngatott megcsókolt igent mondott. Aztán,ráhúztam az újjára a gyűrűt. Olyan,izgatott lett ettől mint én.
- Ha...minden jól megy szeretnék veled megesküdni és a picivel lenni.-Simogattam,a hasát és éreztem hogy rúgott. Elmosolyodtam és megcsókoltam a hasàt pedig megpusziltam. Boldog jövő elé nézek.

Anthony & Lili

Teljes zűrzavar

Kellemesen aldudtam. Jól esett a pihenés és Tony karjaiban egyenesen mennyei volt. Reggel lehetett, kicsit megébredtem arra, hogy valami az arcomhoz ért. Nem nyitottam ki a szemem, de tudtam mi volt az. Aludtam tovább legalábbis addig, amíg nem lett hirtelen hideg. Felültem az ágyon és megdörgöltem a szemem. Ám amit ekkor láttam, attól majdnem kiugrottam a bőrömből. Arcom falsápadt lett, s megmerevedtem. Terry ült velem szemben, szemében pedig a bosszúállás csillogott.
- Mi... Mit akarsz? - Ekkor megragadta a karomat, s elkezdte szorítani. Kiabált velem és minél jobban ellenkeztem vele annál erősebben szorított. Sírni keztem a fájdalomtól, már azt hittem nem bírom sokáig, mikor hirtelen megmerevedett, s egy pillanat múlva elment. Én csak ültem ott az ágyon és sírtam. Ilyen állapotban talált rám Tony. Leült mellém és átölelt, majd a szemembe nézett s kérdezett. Először nem tudtam szólni, csak szorosan megöleltem, mire ő visszaölelt. Felpillantottam rá, láttam az arcán lefutó könnycseppet.
- Terry volt! Azt akarta, hogy vetessem el a picit. Vagy legalább mondjam azt, hogy megbántam. Hogy nem szeretlek téged. Azért csinálta ezt mert nem tettem meg, amit akart! Tony, annyira féltem. De most már sokkal jobban vagyok, neki pedig semmi baja. - Hangom kezdett megnyugodni. Biztonságban éreztem magamat Tony-val. Ekkor újra megszólalt. Én bólintottam egyet. Majd kisietett a szobából.
Nem akartam csak itt ülni, úgyhogy lementem a földszintre, s mikor megtaláltam a konyhát köszöntem Tony anyjának. Éppen a reggelit csinálta, így gyorsan felajánlottam, hogy segítek benne. Pillanatokon belül kellemes illatok kezdtek el terjengeni a levegőben. Miközben főztünk beszélgetem Mrs. Goildstein-el. Kedves nő és ahogy elnéztem profi szakács. Megtudtam hogy szabadnapos azért van most itthon. Mesélt nekem arról, milyen volt Tony kicsinek. Hogy őszinte legyek a végén már örültem, ha egy-egy pillanatra befejezte.
Pont mire készen lettünk akkora toppant be Tony is. Láttam az arcán, hogy már messziről megérezte az illatokat. Megcsókolt, majd kihúzta nekem a széket én csak mosolyogtam. De tudtam, hogy ő ennek is örül. Aztán hirtelen megszólalt. Egy pillanatra elgondolkodtam. ~Clarissa! Nem is rossz! Igazán szép név. Mindig tetszett, hogy nekem nem jutott eszembe!~
- A Clarissa nagyon szép! Nekem tetszik. Szerintem kislány lesz. De ha fiú lesz, akkor is ugyanúgy fogjuk szeretni. Hmm... Mit szólsz a Thomas-hoz? - Mondtam nevetve, hiszen ő is nevetett már. Majd megcsókoltam, valahogy magától jönnek az ilyenek most nekem. Főleg így, hogy Terry itt volt reggel, kell hogy érezzem valaki szeretetét, hogy tudjam nem vagyok egyedül. A reggeli után felmentünk a szobájába. Leültünk az ágyra majd megszólalt, elmosolyodtam.
- Akkor ma szabadok vagyunk! Én is szeretlek Tony! Hálásak vagyunk neked... Tudom, hogy minden jobb lenne, de nem kell a múlton rágódnunk. Mindennek oka van szerelmem! - Megcsókolt, majd csókolózni kezdtünk. Simogatta a derekamat. Nagyon jól esett, még mindig ugyanannyira lángolok iránta, mint a legelső pillanatban. Bizsergés fogott el és élveztem a pillanatot. Majd kis szünetet tartottam, miután megszólalt. Elmosolyodtam, megint megcsókoltam.
Felálltam és megfogtam a kezét. Felhúztam, s mosolyogtam rá, hogy jöjjön utánam. Persze foggalma sem volt hova. Levezettem a kertbe, majd megálltam. Szemébe néztem és kedvesen mosolyogtam rá.
- Láttál már egyszarvúakat mikor először sétáltatják meg a kicsinyeiket? A papával minden évben megnéztük őket. Szeretném megmutatni neked! - Megfogtam a kezeit és hopponáltam. Meglepő minél többet csinálom annál jobban megy. Ennek nagyon örültem, igaz VF-et kaptam belőle, de még mindig van mit fejlődni. Egy erdőben voltunk tudtam merre kell menni. Kézenfogva vezettem Tony-t, amíg a megfelelő leshelyre nem értünk. - Itt fognak jönni. Gyönyörűek, nem fogsz hinni a szemednek! Amikor először láttam őket, annyira elámultam, hogy nem tudtam egy órán keresztül megszólalni!

Vendég

Csodálatos érzés ilyenkor, felkelni amikor Lili a karomba van. Arcára,adtam neki egy puszit kikelltem ő tovàbb aludt. Nem,volt szívem felkelteni igy hagytam neki az àgyon üzenetet. Mivel, hétvége van gondoltam tölthetnénk együtt az időt. Reggelinek venni elmentem bevásárolni s útközben megláttam Terryt. A bosszú ami a szemében landolt kezdtem félteni Lilit.Hírtelen rossz előérzetem,támadt! Gyorsan,megvettem a reggelinek valót haza mentem Lili ott ült az àgyamon sirva. Láttam,rajta a kék foltokat s átöleltem. Belenéztem,a szemébe majd megkérdeztem.
-Terry volt? Mit,akart tőled? Ugye,jól vagytok?-átölelt szorosan én pedig viszonoztam. Szemembe,egy könny csordult ki,amikor átölelt.
-Maradj itt! Mindjàrt jövök.-Mérges voltam,nagyon Terry megváltozott. Gallérjànàl fogtam őt de,képtelen voltam megütni...Hisz,még is a haverom! Aztán,csak megfenyegettem ha még egyszer a közelébe megy vége. Haza mentem majd Isteni illatok szálltak. Anya és Lili főztek. Megcsókoltam majd udvariasan kihúztam neki,a széket. Legalább kicsit,mosolygott és ezt szeretem benne. Elfelejtettem,mondani Lilinek hogy ma anya szabadnapos! De, talán rájött. Aztàn eszembe jutott egy làny név.
- Mit,szolnál mondjuk a Clarissàhoz? Csak,az a kérdés fiú vagy làny?- Nevettem,el magam majd ő is és megcsókolt.
- Anya nem fog minket sokáig zavarni mert át megy az egyik barátnőjéhez.-Mosolyodtam el. Szeretek én is igazat,mondani erre a szüleim neveltek. Még,mindig làngolt bennem a vágy a szerelem Lili iránt ő is igy volt vele. Beleszerettem talàn,most minden miattuk fog változni. Mikor,befejeztük a reggelit Anya elmosogatott mi meg felmentünk a szobámba.
- Szeretlek Lili! Nem hagyom hogy bárki is bántson titeket! Ha...ha...előbb találkoztunk volna minden jobb lenne hidd el. De...már rég szerelmes vagyok beléd!- Csókoltam meg. Ismét csókolózàsba,kezdtünk bele. Simogattam,a derekát annyira jól esett. Majd szünet után megkérdeztem.
-Mit csináljunk ma??- Újra,megcsókolt fel kellt a kezemet fogta hogy menjek vele. Persze,még most sem tudom hova,de remélem jó helyre megyünk. Iszonyatosan belezúgtam Lili Nenilbe.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Elképesztő gyorsasággal haladtak a dolgok. Alig kaptam észbe máris megkértem Tony-t, hogy kísérjen el az orvoshoz. Persze nem kellett sokáig győzködnöm, szinte azonnal belement. Így ketten látogattuk meg az orvost. Mindig is utáltam az orvosokat, most viszont életem egyik legboldogabb hírét osztották meg velem.
Természetesen nem csak én voltam ilyen boldog, Tony is repesett az örömtől. Felemelt és megforgatott, majd megcsókolt. Még sosem voltam ilyen boldog, de láttam rajta, hogy ő is határtalanul boldog. Arcomon még jobban csillogott a mosoly, mint szokott, s szemeimben is ott villogott az öröm.
Bár az igazat megvallva kicsit bennem van a bűntudat, hiszen mégis csak megcsaltam a páromat és pont a legjobb haverjával, ráadásul terhes lettem tőle. De most nem tudod ez elszomorítani, az örömöm mindennél nagyobb volt. Tony megfogta az arcomat és megcsókolt, én pedig elmosolyodtam. Főleg a következő mondatán.
- Téged is nagyon jó boldognak látni! - Nem számítottam rá, hogy boldogságomnak egy pillanat alatt vége szakad, de megtörtént. Ugyanis pont felénk jött Terry és Rose egy kisgyerekkel a kezükben. Elpattant az ütő az agyamban. Ennyit az őszinte barátomról, végig hazudott nekem és gyereke is lett. Nem bírtam ki, hogy ne ordítsak vele egy sort, sőt a végén egy pofont is lekevertem neki. Megérdemelte, teljesen átvágott. Elszaladtam tőlük mindent ott hagyva. Ez sok volt már nekem.
Nem tudom meddig szaladtam volna, ha Tony nem jön utánam és nem kezd el megnyugtatni. Jó volt ilyen türelmesnek látni. Tudtam, hogy őt is zavarja, hogy így átvágtak minket, de ő jobban tudja leplezni nálam. Belőlem kitörtek a csalódás könnyei. Nagy nehezen összeszedtem magam és megszólaltam, persze pár mély levegővétel után.
- Tudom, hogy nem kellene, de nagyon rosszul esett. Oh, Tony, én ezt nem értem! Tényleg megtennéd ezt nekem! Annyira köszönöm. Most nagy szükségem lenne egy kis nyugalomra. - Hangom remegett az idegességtől, de le kellett nyugodnom. A gyereknek nem tesz jót az idegesség. Jól esett látni, hogy Tony törődik velem. Úgy látszik tényleg fontos vagyok neki. Mikor átölelt megnyugodtam, mondhatni egy varázsütésre. Majd megcsókolt és elvitt magukhoz.
Mikor odaértünk kiderült, hogy nem mind a két szülője dolgozott éppen. Anyja ugyanis otthon volt. Kicsit izgultam, nem akartam rossz benyomást kelteni, de mikor láttam, hogy Tony se viselkedik magabiztosabban, mint én elmosolyodtam.
- Örülök, hogy megismerhetem Mrs. Goildstein! Igazán jól nevelt fia van! - Hát igen ez a Nenil vér! Bennem van az udvariasságra való hajlam. Viszont mikor megláttam a nő elismerő tekintetét megnyugodtam, hogy nem vittem túlzásba a dolgot. Még csak az kellett volna, akkor aztán kínos helyzetbe kerültem volna.
Ezután felvezetett a szobájába. Kicsit feszengtem, mindig ilyen vagyok az új helyeken. De mikor Tony leültetett az ágyra már elkezdtem leengedni a feszültségből. Elővarázsolt egy szőlőt, majd oldara fordulva mind a ketten felfeküdtünk az ágyra. Mélyen a szemembe nézett, s én is ugyanezt tettem. Majd adott nekem szőlőt. Jól esett, pedig nem voltam nagyon éhes.
Ekkor azonban csak, hogy ne legyen hiány a hangulat ingadozásban megpillantottam egy képet, amint Tony és Terry együtt vannak. Megint sírva fakadtam. Még mindig fájt, amit tett. Én tényleg szerettem és ő elárult engem. Végig őszinte voltam, hozzá és mit kaptam cserében? Gyereke lett a haverja barátnőjétől.
Tony átölelt és megpróbált megnyugtatni. Jól esett, amit mondott. Ám abban a pillanatban, ahogy befejezte a mondandóját benyitott az anyja, hogy kérünk-e valamit. Udvariasan utasítottam vissza a kérdést, s mikor kiment belenéztem Tony szemeibe és hozzákezdtem a válaszomhoz. Persze nem volt könnyű mindent összeszedni, de végül csak kinyögtem valamit.
- Nem azért sírtam, mert szeretem. Én téged szeretlek Tony! Hanem azért, mert rosszul esett, hogy az őszinteségemért hazugságot kaptam vissza! Mind a ketten össze vagyunk zavarodva... Ez nem is csoda ezek után... Fenekestül felfordult a világunk, ezt nem könnyű feldolgozni... Köszönöm, hogy mellettem állsz és persze mellette! Hidd el akkor is el fogom mondani, ha nem akarom. Sosem hazudok senkinek, ez bennem van. Ha valami megfordul a fejemben elmondom! - Mondtam neki mosolyogva. Én komolyan beleszerettem Anthony-ba és helyesnek érzem. Jobban szeretem, mint eddig bárkit. Teljesen belehabarodtam, s nem akarok kijózanodni belőle. Ezután újra megszólalt.
- Igen így már világos, hogy hová tűntek mindig! De jobb, ha kiverem a fejemből. Csak idegesít az pedig nem jó. Megpróbálok hármunkra koncentrálni... Már csak egy gond van... - Láttam az értetlenkedést arcán, mire elmosolyodtam. Majd nevetve folytattam. - Ki kellene találni, hogy mi legyen a neve! - Elnevettem magamat, hiszen ez nem olyan komoly baj. Viszont nekem jól esik a nevetés, úgyhogy kellett ez a kis meglepetés. Ekkor eltolta a hajamat és megcsókolt, majd elkezdte az arcomat simogatni, én pedig ráfeküdtem a mellkasára és hallgattam a szívverését. Teljesen belebolondultam ebbe a fiúba!

Vendég

Amikor,mondta hogy kisérjem el az orvoshoz nagyon szívesen megtettem. Kiderült,hogy tényleg terhes. Annyira,megörültem neki megpörgettem és megcsókoltam. Még,sose láttam őt ilyen boldognak. Viszont, most én is az vagyok! Nagyon boldog. Persze,kicsit bűntudatom van hogy haverom barátnőjét lefektettem s most tőlem terhes. Ez,egyszerűen felfoghatatlan. Kezeim,közé vettem az arcát majd megcsókoltam.
- Jó,téged boldognak làtni.- Egyszer csak,láttuk hogy Terry és Rose erre sétálnak,egy kisgyerekkel a kezükbe. Fel,se foghattam mi a fene folyik itt.. Talán,mi nem tudtunk az egészről,hogy Rose terhes lenne Terrytől??.S most mind a ketten elcsesztük. Olyan,párt választottunk magunknak akiben nem biztunk és most tessék itt van. Lili egyszer csak elkezdett üvöltözni Terryvel s egy pofont lekevert neki. Talán,a hátam mögött szülte.meg Rose a gyereket s a kórhàzban tartották azért véletlenül,se szúrjon nekünk szemet. Megértettem,Lilit miért van ennyire kiakadva rá én is ki vagyok teljesen Rose miatt de...nem kiabáltam vele. Szóval..meg magyarázta az órák hiànyzàsàt! Lili elfutott én pedig utána.
- Lili! Cssst.. Most,nem lenne yzabad idegesnek lenned! Gyere..haza viszlek hozzàm...Szüleim dolgoznak a Mágiaügyi Minisztériumba én pedig vigyázok ràd.- Szemeibe nézve mondtam. Tényleg, törődöm Lilivel! Nem,akarom elveszíteni. Most,az a legfontosabb hogy pihenjen!! Átöleltem s megcsókoltam majd haza vittem. Ahogy,nem tudtam pontosan otthon volt Anya igy bemutattam neki.
- Anya..Ő itt Lili Nenil a...a..baràtnőm!- Nem voltam benne,biztos.de, ha terhes tőlem akkor csak annak hívom. Felmentünk,a szobàba elővarázsoltam egy kis szőlőt. Az ágyon voltunk,mind a ketten. Lefeküdt oldalra én pedig a gyönyörű szemébe néztem s adtam neki a szőlőt. Mikor,meglátta Terryvel a közös képünket elsirta magàt. Tudta,hogy butaságot követett el de..valahogy még is szereti. Átöleltem,megnyugtattam.
-Na...nyugodj meg kérlek!! Szereted őt,tudom jól de...totàl beléd estem. Hidd,el most én is össze vagyok zavarodva de...most szükséged van rám..Itt,leszek s maradok neked mindig mint Apuka s egy nagyon jó barát! Ha..van valami ami nyomja a szíved oszd meg velem nyugodtan. Ekkor,anya bekopogott hogy kérünk-e valamit de nem igy aztán kiment. Nem fog bejönni mert tudja milyen vagyok. Szeretem Lilit. Sőt,mi több őrülten beleszerettem..Szinte...teljesen megváltoztam!
-Lili...akkor már értjük a hiànyzàyukat...De,már felejtsük el legyünk hárman! Te, én meg a pici..Nem szabad sokat idegeskedned. - Eltoltam a hajàt,s megcsókoltam. Az ágyon fekve simogattam az arcát ő pedig a mellkasomon feküdve hallgatta a szívverésemet. Nagyon szeretem őt!

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Amennyire tudtam elmeséltem neki, a dolgokat. Nem is tudom őszintén, hogy miért tettem, az ilyeneket megtartom magamnak. Csak egy értelmes oka lehet az, hogy tényleg beleszerettem. Persze ha nem szeretném, de rákérdezett volna akkor is elmondtam volna, de így sokkal nyugodtabban mondtam el.
Ekkor megszólalt én pedig kíváncsian hallgattam. Meglepett, amit mondott. Nem gondoltam, hogy ő is észrevette Terry-n a változást, azt hittem csak én vettem észre ezeket a fura dolgokat rajta. Úgy tűnik nem, Tony is észtevette, hogy valami nem stimmel a párommal. Az utolsó mondatain elmosolyodtam, jól esett amit mondott. Boldog lenne velem, ha terhes lennék tőle. Azt mondta nincs benne a tervbe, hogy belém szeret. Az én tervemben sem volt benne, hogy beleszeretek Tony-ba.
-Igazad van teljesen megváltozott, nem tudom hogyan tette. Az én tervemben sem volt benne ez az érzés. Én is kezdek beléd szeretni... Ha terhes lennék tőled, én lennék a legboldogabb a világon. - Miközben beszéltünk folyamatosan simogatott. Mikor befejeztem én is, megcsókolt. A csókja még mindig elvarázsolt, még mindig ugyanannyira jól esett, mint először.
Ráhajtottam fejét mellkasára. Nem tudtam miért, de megnyugodtam tőle. Már valahogy az a tudat, hogy ő itt van velem megnyugtat. Sokkal erősebben kötődök hozzá, mint azr először hittem. Boldog voltam vele és ez valahogyan teljes nyugalomba ringatott.
Következő mondata, majdnem ugyanolyan jól esett, mint a csókja. Arcomon derűs mosoly lett úrrá. Viszont mikor kitért arra, ami Terry és Rose között lehet. Meglepödtem rajta, de végülis van benne logika. Rose tényleg nem lepődött meg egy cseppett sem. Miért is nem vettem ezt észre rajta. Persze láttam Tony-n, hogy őt is megrázta a dolog.
- Nyugodj meg! Szerintem sem volt véletlen az a csók. De jobb, ha nem rágódunk rajtuk. Te is fontos vagy nekem! Fontosabb, mint bárki... Fontisabb, mint Terry... Nagyon köszönöm, hogy felajánlottad, hogy odamehetek hozzátok. Én is törődni akarok veled. Annyir sajnálom, hogy veled is ilyen rosszul bánt a párid, de legalább, mi itt vagyunk egymásnak. - Persze furcsa volt belegondolni, hogy a párjaink lefekhettek egymással és mi nem is tudtunk róla. Megdöbbentő gondolat az egyszer biztos. Ekkor Tony tovább folytatta, mire mosolyogva feleltem.
- Ha úgy vesszük van jó oldala is, hiszen ha azok ketten kavarnak, akkor semmi bajuk sem lehet azzal, ha mi szerelmesek vagyunk. Semmi sem állhat közénk. Én is szeretlek Tony... Jó apja leszel. - Furcsa volt belegondolni, hogy terhes vagyok. Persze engem nem zavart, sőt örültem is neki. Eldöntöttem, hogy megtartom, bármekkora bajba is kerülök miatta. Nem csupán Tony miatt, hanem mert tudom, hogy okkal történt meg az eset. Tehát oka van, annak hogy gyermekem lesz.
Megcsókolt, én pedig megöleltem. Mind a kettőnk szíve úgy kalapált, hogy azzal már nem lehetett mit kezdeni. Én tényleg szeretem Tony-t és mindig mellette akarok lenni. Éppen elgondolkodtam ezen, amikor megint megszólalt. Őszinte és hálás mosoly futott végig arcomon.
- Köszönöm Tony! Annyira hálás vagyok neked! De nem kell engem annyira félteni, meg tudom védeni magam. Viszont egy kis plusz védelem az jól esik. - Ahogy ezt kimondtam, megcsókoltam. Ő pedig elkezdte arcomat simogatni, közben én a hátát simogattam. S hallgattam a szívverését, ami még mindig megnyugtatott.

Vendég

Amikor,elmondta nekem hogy Terry folyton lerázta őt nem hittem a fülemnek.Felöltöztem s, neki is segítettem.
-Ezt,annyira sajnálom Lili! Nem tudtam hogy Terry lerázott téged.Tudod, Terryvel sokat lógok de,már nem vagyunk annyira jóban! Megváltozott! Ez...nincs benne a tervben de kezdelek megszeretni. Sosem,hagynálak cserben téged! És ha terhes lennél tőlem én boldog lennék veled Lili!-Simogattam,az arcát kezeim közé tettem s megcsókoltam. Ráhajtotta mellkasomra a fejét és valahogy megnyugodott. Nem,akarok csalódást okozni neki. Boldoggá,akarom tenni.
-Figyelj! Ha,velem szeretnél lenni nyugodtan gyere oda az asztalunkhoz és beszélgethetünk minden nap. Nem szeretnélek elveszíteni. Fontos,vagy számomra. Már...Rose se számít semmit...Tudod, ő is.mindig folyton lerázott!! Talán,van valami köztük..Már,mint Terry és.közte. Szerintem, az a csók nem megjátszás volt és ő is felkapta volna rá a vizet.- Ahogy ezeket,kimondtam megfagyott bennem a vér. A legjobb haverom hazudott nekem?? A legjobb haverom lefeküdt Roseval és én nem tudtam erről.
-Pár,lányt megkérdeztem és kavarnak a hátunk mögött...De, ez nem akadályozhatja meg a mi szerelmünket Lili.Szeretlek...Veled,szeretnék lenni és a picivel.- Mikor,megtudta hogy terhes tőlem Lili valahogy megtartotta a gyereket. Talán,azért mert nem akarta hoy rosszul érezzem magam miatta??-Megcsókoltam,s átölelt engem. Szívem hevesen hevert és nem tudtam mit tenni. Szeretem,s az életem árán is megvédem. Aztán,ezt is a szemébe mondtam.
-Lili! Mindig megvédlek téged! Bármi,legyen is...
Utána,ő csókolt meg és tovább hallgatta a szívverésem majd simogattam az arcàt ő pedig a hàtam.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Gondolataim egészét elfoglalta a pillanat heve, a nap boldogsága. Nem tudom miért, de teljesen megfeledkeztem a körülöttem levő világról. Olyan volt, mintha egy olyan helyen lennék, ahol nincs se idő, se kötelezettség. Csak Tony és én, minden boldog és ez a furcsa, kellemes érzés sosem múlik el. Ezt akartam, s ezekben a percben minden teljesen tökéletes volt. Tony szemeimbe nézett és megszólalt. Ekkor jutott eszembe, hogy teljesen megfeledkeztem a páromról. Valahogy mégsem voltam miatta ideges.
- Én is rettenetesen beléd szerettem. Terry-t bízd csak rám, ne idegeskedj miatta. Tudja, hogy sose hazudok senkinek. Abból kiindulva, amennyire ismerem meg fog érteni. Olyan furcsa még most is csak te jársz a fejemben. - Láttam, hogy egy könnycsepp folyik arcán, óvatosan letöröltem és megcsókoltam. Nem tudom mi van velem, már most kezd halványulni Terry arca, pedig egy fél perce még láttam magam előtt, ahogy forrong a dühtől.
A csók végeztével azonban Tony egy sokkal komolyabb bajra hívta fel a figyelmemet. Egy pillanatra megfagytam. Igaza volt erről teljesen megfeledkeztünk, ami viszont nem túl jó dolog, mert ha a párom rájön, hogy esetleg terhes leszek a legjobb haverjától mind a kettőnket megöl abban a szent pillanatban. Azonban egy pillanat múlva, mikor Tony-ra néztem megint megfeledkeztem minden bajomról.
- Reméljük, hogy nem leszek várandós, ha pedig mégis, akkor meg fogjuk oldani valahogyan. Lehetetlen nincs, csak tehetetlen, de én nem vagyok az. Nagy bajba nem kerülhetünk legfeljebb előtte, de Terry-vel közölni kell a lehetőséget is.- De ahogy ezeket kimondtam megint elvakított az az érzés, ami immár Tony-hoz kötött. Akartam, hogy folytassuk. Nem zavart az sem, hogy benne van a pakliban, hogy terhes leszek. Lehet, hogy érthetetlen, amit teszek, hiszen magam sem értem. Viszont tudom, hogy helyes, mert a szívem diktálja és én szinte mindent annak a vezérlete alatt teszek.
Az egyetlen, ami megnyugtatott az az volt, hogy láttam rajta, hogy nem bánja, hogy ő is akarja. Izgatni kezdte legbecsesebb testrészem, majd férfiasságával belém hatolt és elkezdődött az a bizonyos dolog. Közben a melleimet is megfogta, én pedig nem titkoltam, hogy nagyon élvezem, amit velem tesz. Nem érdekelt már, hogy védekezünk-e. Boldog akartam lenni vele és ő ezt meg is adta nekem. S még ha nem is mondta, akkor is láttam rajta, hogy ő is ugyanígy gondolkodik a dolgokról.
Mikor végzett megszólalt. Végig hallgattam, amit mondott, de a végén elsírtam magamat. Nem bírtam visszatartani, ezt már nem lehetett. Ráhajtottam a fejemet és csak sírtam. Egy kis idő múlva felemete felem és letörölte a könnyeimet. Én pedig akaratlanul is megcsókoltam, megöleltem és hallottam a szívveréseit. Az enyém is körülbelül így hangozhat. Nagy nehezen erőt vettem magamon, de így is akadozott a hangom. Itt volt az ideje az újabb hosszú monológomnak. Nem emeltem fel a fejem, csak szorosan megöleltem Tony-t és úgy kezdtem el mondani.
- Én is szeretnék veled lenni Tony. Veled lenni boldogan... Nem tudom mit érzek iránta. Kezdetben szerettem, de tudod minél több az apró csalódás annál kevésbé érzed a szerelmet. Magamban mégis elhittem, hogy szeretem. Pedig nem! Ha ilyen könnyen beléd szerettem, akkor lehetetlen, hogy igazán szerettem az utóbbi időben. Bár szerintem ez vele se volt máshogy. Az elmúlt hónapban folyamatosan lerázott, hogy dolga van. Magamban fenntartottam a bokdogságom és úgy tettem mintha semmiség lenne. De amikor már a huszadik alkalommal küldött el tudtam, hogy baj van. A világnak mégse mutattam belőle semmit, sőt magammal is elhitettem, hogy minden a régi. Nem tudom mi lehetett az oka, arra hogy elküldjön, de fájt, nagyon és az ilyet nem lehet elfelejteni.

Vendég

Nem tudtam másra se gondolni csak arra a percre és a napra. Tudtam,hogy jól fogok cselekedni. Annyira Lilibe szerettem el sem tudom mondani. Mikor,felértem hozzá s a szemeibe mondván ezt mondtam neki.
- Rettenetesen beléd szerettem! Csak...nem tudom hogyan fogom ezt elmodani Terry barátomnak. Nem.szeretek neki,hazdni sem pedig magamnak. Lehet,hogy meg fog haragudni de...egyszerűen nem tudlak kiverni a fejemből.- Mikor, elmondtam teljesen egy könycsepp jött a szememből. Olyan,érzéseim vannak iránta amilyen talán Terrynek nincsennek. Ami,a legroszabb elfelejtettünk mind a ketten védekezni. Ha,kitudódik Lili terhes lenne tőlem Terry azon nyomba megölne. Ezt,is a szemébe akarom neki mondani csók között.
- Lili...Elfelejtettünk védekezni...- Nyeltem,egyet de, ő azonban nem törődött vele... Szerintem,gyereket szeretne tőlem?? S úgy mondaná el Terrynek? Azért, ő sem hülye hogy ne tudjon rájönni. Mindazon által, Lili még akart élvezkedni. Fel,sem foghattam mi ütött ebbe a lányba.. De, nem bántam mert ismét elkezdtem a nőiességét izgatni. Majd, óvatosan betettem neki s elkezdődött a móka. Toltam,neki rendesen a melleit is megfogtam és élvezte. Egyáltalán,nem érdekelte az hogy védekezzünk ha ő ezt akarta ám legyen. Mindent,megteszek hogy boldoggá tehessem. Igaz,sajnos nem az én párom de,valahogy még is megadom neki. Majd leszáltam róla ő is hagy élvezkedjen ezt mondtam neki.
- Lili!!! Szeretnék veled,lenni boldoggá tenni! Talán...mondd el mit érzel Terry iránt?? Tudom,hogy a barátod de...alig voltatok együtt mi történt??-Rám hajtotta a fejét és sirt. Kezdtem,nagyon aggódni érte. Beszélek,majd ezzel a félnótással. Újra a szemébe néztem könnyeit letöröltem és..megcsókolt. Hozzám bújt és érezte hallotta a szívem ver. Egyedül csak ő érte???

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Egyáltalán nem tudom mi késztettett arra, hogy eddig eljussunk. Nem hittem volna, hogy ezt valaha megtesszük és mégis most itt vagyok a közepében. Teljesen ösztönösen cselekedtem. Azt tudtam volna, ha bűbájt mond rá, meg azt is ha én teszem az. De nem, mind a ketten csupán azt tettük, amit jónak éreztünk.
Vajon mi a jó Merlin ütött belénk, hogy ezt tesszük? Lehet, hogy mind a ketten többet érzünk a másik iránt, mint hisszük? De hogy lehet ez, hiszen csak egy fél órája ismerjük egymást. Talán Ámor nyilai kicsit elvétették volna a célt, s mi pedig hagyjuk neki, hogy uraljon minket? Nem tudom, de csak ösztönösen cselekszem, minden gondolkodás nélkül, s ez valahogy nagyon jól esik.
Olyan helyen voltunk, ami teljesen el volt rejtve, s ahol senki sem láthatott minket. Tony segített levenni a ruháimat. Én pedig éreztem, hogy szívem egyre gyorsabban és gyorsabban ver. Az övé pedig szinte kiugrott a testéből. Mind a ketten igen felfűtött érzelmi állapotban voltunk. Bármennyire is tisztában voltam vele, hogy nem lenne helyes, amit teszünk. Nem érdekelt, egy mélyebb belső késztetés irányított, aminek nem tudtam nemet mondani. Sőt nem is akartam nemet mondani, hiszen vágytam rá, s ha már itt van a lehetőség kihasználom.
Mivel én megtettem az első lépést és letepertem, most neki kellett lépnie, amit meg is tett. Gyorsan kerültem alúra, de ez nem zavart. Szinte pillanatokon belül mind a kettőnk megszabadult, minden ruhaneműtől. Ekkor pedig elkezdte a testemet csókolgatni. Arcomon látszott az élvezet, Terry-vel csak néhányszor voltam együtt, de valahogy nem így csinálta.
Ezután Tony beletúrt a hajamba, majd a nyakamat csókolta, meg és ajkait végigvezette testemen. Amikor egy-egy számomra is kellemes részhez ért felsóhajtottam. Nagyon élveztem, ahogy kényeztet. Hirtelen teljesen rám mászott, szemeimbe nézett. Én autómatikusan arcához emeltem kezeimet, de megvártam mit akar mondani. Éreztem, hogy komolyan beszél, viszont ösztöneim rögtön ajkaimhoz rántották és megcsókoltam. Majd kicsit nyögve próbáltam megszólalni.
- Iga... igazad van... Én is... én is érzek valamit irántad Tony! Valami felfoghatatlant. - Nem esett volna nehezemre kimondani, ha nem éreztem volna, hogy nem szabadna éreznem semmit iránta. De így igen nehezen ment, hogy számra vegyem a szavakat. Komolyan érzek valami elmagyarázhatatlant Anthony irányában, ami kicsit engem is megrémít.
Szerencsére viszont nem volt sok időm ezen rágódni, ugyanis megint akcióba lendült és csókokkal kezdett el kényeztetni. Nem kellett sok idő hozzá, hogy elérje legbecsesebb testrészemet. Mikor is egy pillanatnyi várakozás után még szenvedélyesebb és kellemesebb kényeztetésbe fogott. Testem egészében szenvedély lobogott. Igen Tony képes volt kihozni belőlem a legmélyebb érzéseket, amiket ki is adtam neki.
Ez volt az a pillanat, amikor elmémből minden kitörlődött és csak egyetlen egy dolgot láttam Anthony-t. Terry-vel még sosem éreztem ilyen jól magam, nem csoda hát, hogy Tony-nak sikerült minden gondolatom maga köré állítania. Szenvedélyemet iránta nem titkoltam, hagytam, hogy szabadon megmutatkozzon, de láttam rajta is, hogy benne is ott lobog az a mozgató erő, ami engem hajt.
Éreztem, hogy most jött el az én időm, de mivel életem folyamán nem volt nagy gyakorlatom a szerelem ezen művészetében képtelen voltam hagyni, hogy agyam, ami csak Tony-ra koncentrált mindent megtegyen, amit kitalál. Így fölé kerültem és végig csókoltam a mellkasát, majd ajkamat a nyakára vezettem és azt is megcsókoltam. Persze ajkait sem hagytam ki a sorból. Ekkor fejemben megfordult gondolat hatására elmosolyodtam.
Csípőmet letoltam az övéhez, majd magamba irányítottam a férfiasságát és kényeztetni kezdtem. Mikor végeztem hajába túrtam, s vállára helyeztem a fejem. Lágyan megcsókoltam a fülét, majd megint ajkaira helyeztem a sajátomat, s olyan végtelen szenvedéllyel csókoltam meg, hogy már nem is tudtam mit teszek, csak cselekedtem.

Vendég

Nem,sejtettem volna,hogy ez egyszer ez is megtörténik. Nem,olvastam rá semmilyen bűbájt meg semmit,hagytam hogy spontán cselekedjünk mind a ketten. Belesegítettem, a ruhái levetkőztetésbe és egy,olyan helyen voltunk ahol senki nem látott. Éreztem,ahogy a szíve kalapált és az enyém őrületesen dobogott szinte,kiakart ugrani a helyéről. Tényleg,nem tudom mi ütött belénk,vagy pusztán többet érzünk egymás iránt? Pedig,alig egy fél órája ismerjük egymást és már is ez történik? Hűű...Gyorsan,haladnak a dolgok de,én imádom. Szóval,tennem kellett valamit. Most,ő volt alul én pedig felül. Mikor,levettem róla a ruhákat testét apró kis csókokkal kényeztettem. Láttam,rajta hogy nagyon élvezi a dolgot. Kész Istennőnek neveztem már őt a fejembe. Beletúrtam, a hajába és a nyakába csókoltam majd,az ajkamat végighúztam a nekem fontos testrészeken. Imádom,őt kényeztetni. Majd,rámásztam szemeibe néztem és ezt mondtam neki.
-Meglehetősen,rosszul választottunk párt..Én...én...Érzek,irántad valamit Lili.-Nehezen,kimondtam. Valószínűleg,szerintem ő is ugyan így van ezzel. Tényleg,érzek valamit iránta. Ezt,soha nem fogom elfelejteni. Utána,kezdtem még egyszer a csókokkal kényeztetni és a nőiességéhez érve, nagy levegőt vettem és elkezdtem még jobban,kényeztetni. Látszik,rajta hogy milyen szenvedéllyel van felém. Eddig,az én terepem volt,most már az övé. A testem kizárólag csak,neki szentelem.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Forrt a vérem, ahogy elolvastam a levelet. Haragos voltam, legszívesebben eltéptem volna. Ekkor azonban váratlan dolgok sokasága indult meg. Tony felállt és sírva ordított velem. Nem tudtam megszólalni erre ő elszaladt. Nem értettem mi folyik körülöttem. Lerogytam a földre, könnyek gyűltek a szemembe. Miért esik ilyen rosszul, hogy sírni látom? Miért is nem folytattam? Miért számít ez nekem? És ezekhez hasonlók kavarogtak fejemben.
- Gratulálok Lili Nenil ezt jól elcseszted! Büszke lehetek magamra. De ennek a pornak a hatása nem több egy óránál, ha jól emlékszem. Márpedig ez azt jelenti... Azt, hogy amikor neki estem, azt már nem a por irányította. Utána kell mennem! - Elindultam abba az irányba, ahova Tony ment.
A szívem hevesen kalapált, tudtam mit kell tennem, csak a gyakorlatba kellett átültetnem. Egy tisztáson ült. Ugyanúgy meg van zavarodva, mint én. Nem szóltam semmit, csak némán figyeltem. Olyan ártatlan volt, ahogy ott ült a fűben. Minden szív megszakadt volna tőle. Egy kis idő után rám nézett, s megszólalt. Arcomon halványka mosoly jelent meg. S miközben leültem mellé megszólaltam.
- Semmi baj! Megértem, nagyon nehezek ezek a dolgok. De te elég erős vagy, hogy túl éld őket. Én hiszek benned Tony. - Átkaroltam és fejem a mellkasára hajtottam. Hallottam, hogy szíve megint hevesen kezd el kalapálni. Viszont most ez velem sem volt máshogy. Nem tudtam mi ütött belénk. Ám hirtelen megint megszólalt. S erre a kijelentésre, már a józan Lili válaszolt!
- Én is szeretlek Tony! - Megcsókoltam, s hagytam ösztöneimnek, hogy cselekedjenek. Letéptem róla a ruháit, ám most nem állítottam meg magam. Sőt, még a sajátomat is elkezdtem levenni, de ebbe Tony gyorsan besegített. Letepertem a földre és megcsókoltam. Ott feküdtem rajta, szenvedélyesen csókolva, s csak azt érzem, ahogy az egyik keze a fenekemet szorongatja a másikkal pedig magához húz. Én pedig vállát szorongatom egyik kezemmel a másikkal pedig a fejét fogom. Megtettem az első lépést, most már ő jön.

Vendég

Egy kissé elvoltam havazva!...Imádtam,ahogy letépte a ruháim amikor,elolvasta a levelet felálltam és a szemébe néztem.
-Ugyan,olyan vagy mint a többi lány..Miért,nem tetted meg?? Engem,nem érdekel Terry! Na,jó a barátság fontos..de,hagyod hogy egy kis cafka levél az utunkba álljon?-Kiabáltam,sírva Lilire.
Fogalmam sincs mi ütött belém,így elszaladtam és egy kis tisztásra leültem sírni. Csak,sírtam. Hiányzott,már az otthonom. Haza,akartam repülni de, majd csak kibírom ezt, az évet.Miért,kellett elolvasnia?? Miért,nem tette meg? Annyi,gondolat lakozott bennem,hogy nem tudtam abba hagyni. Ekkor,a hátam mögött ott állt Lili. Felnéztem, rá és ezt mondtam.
-Sajnálom!Hiányzik,az otthonom és a családom.Meg,őrülten beléd szerettem.Rose iránt nem dobog így a szívem.-Leült,mellém átkarolt és a mellkasomra hajtotta fejét. Érezte,hogy gyorsan kezd el verni a szívem. Nem,tudom mi ütött belém.
-Szeretlek Lili!-Ki kellett,mondanom! Erre,ő megcsókolt és újra letépte ruháim.

Anthony & Lili

Elcserélt társak

Komolyan mondom megbolondultam. Nem tudtam irányítani magam és megálljt parancsolni. Nem akartam, hogy pont miattam romoljon meg mindannyiunk kapcsolata Terry-vel. Pedig ahogy a helyzet most áll ez csak és kizárólag az én hibám lenne. De gondolataimat hamarosan elterelte Tony, ahogy félretolta a hajamat és elkezdte cirógatni az arcomat.
Válaszán elmosolyodtam. Jó volt hallani, hogy különlegesnek gondol és hogy örül annak, amit mondok neki. Ez felvidított, általában az őszinteségemmel inkább elriasztom az embereket és nem a tetszésüket nyerem el.
- Akkor ennyit a pletykákról! Tudtam, hogy nincs sok alapjuk, de hogy szinte egy fikarcnyi sem azt nem gondoltam volna álmombam sem. - Mondtam nevetve, hiszen ez tényleg nevetséges, hogy semmi alapjuk sincsen. Ekkor azonban megint megcsókolt. Még mindig nagyon kellemes érzés volt és nem akartam, hogy abbahagyja, de persze erről nem én döntöttem. Megint éreztem, hogy gyorsult a szívverése. Majd kimondta a kérdést. Kicsit meglepett, de mint mindig most is őszintén feleltem neki.
- Egy túrára a hegyekben! De gondolom nem ilyenre gondoltál! Az eszem és a szívem arra, hogy Terry-vel legyek. Az ösztönöm viszont élvezni vágyik az életet, bárhol és bárkivel. - Lesütöttem a szemem, nem szeretem az ilyen gondolatokat közre adni, de ha rákérdezett nem tagadhatom meg tőle a választ. Elkezdte a hajamat simogatni, ami teljesen elvette az eszemet és egészen addig, amíg újra meg nem szólalt, gondolataim csak a csókja körül forogtak. A kérdés és a hozzá fűződő magyarázat hallatán elmosolyodtam. Szóval van terve velem, csak nem meri megtenni.
- Hát tudod olyanokat láttam, hogy mint te velem ő vele akar csókolózni. De ez nem nagy baj, hiszen bele mentünk. Meg kicsit durvábbakat is. A legdurvább a lefektetés volt. Ha nem lenne baj, a részletekre nem térnék ki. Nem volt kellemes látvány. Neked milyen terved lenne velem? - Kérdeztem elhaló hangon, s egy kis ideig vártam. De ebben a pillanatban teljesen eluralkodott rajtam a vágy. Hosszan megcsókoltam és elkezdtem letépni róla a ruháit. Viszont ahogy megpillantottam felső testét és éreztem, hogy megmozdul bennem a vágy iránta. Lehunytam a szemem és kétségbeesett kiáltás hagyta el az ajkaimat.
- Everten Static! - Persze Tony-nak semmi baja sem lett. Én viszont, a batyumat a fiú mellett hagyva, egy akkora seggest nyomtam a vízbe, mint még soha. Ekkor valami megragadta a lábam. Pont ez kell nekem most, egy dilis szellem. Szerencsére elég volt csak a pálcám felé nyúlnom és elengedett.
~Mi a fene ütött belém! Nem is szeretem, olyan mintha valaki bűbájt mondott volna rám! Bűbáj... Álljunk csak meg!~Ebben a pillanatban bukkantam fel a felszínen. Gyorsan kiúsztam és úgy ahogy voltam ázottan és csöpögő hajjal a batyumért nyúltam. Nem foglalkoztam Tony-val. Meg kellett győződnöm a gyanúmról. Kikotortam a levelet, amit ma reggel kaptam és az aljára pillantottam. Ui.:A mai napot lehetőleg a barátoddal töltsd, különben elég kellemetlen lesz a napod! Arcom elvörösödött és hirtelen kitört belőlem az indulat.
- Megölöm! Hogy lehet ekkora szemét! Hogy Tudjuk ki vinne el! Ez nagyon nem vicces! Ezért vagyok én ilyen elmebeteg! A mai napot lehetőleg a barátoddal töltsd, különben kellemetlen lesz a napod! Na nem mondod! Kössz keresztapa! Imádom, amikor a porjaiddal játszadozol! De legalább nem miattam volt az egész. Azt hiszem kaptam egy kis szerelem serkentést! Úgy sajnálom Tony! El kellett volna olvasnom! - Tanácstalanul és kétségbeesetten rogytam a földre a levél pedig visszaesett a táskámba.

» Tally & Tony
» Tony & Chris-hülyeség határtalan
» Lili & Zoé
» Lili & Brittany
» Lili & Claire