Charlie Wesley

Charles Weasley|| Charlie, Charz || 24 év || Paul Wesley

   Teljes név: Charles Weasley
   Születési idő:  1972. december 12.
   Születési hely:  Skócia, Widra St. Capdell
   Élőhely:Bucharest , Románia
   Pálca: tizenhárom és egynegyed hüvelyk fenyő,  sárkányszívizomhúr maggal
   Foglalkozás: Sárkánykutató
   

Ilyen vagyok....

Most akkor kezdjem el fényezni magam? Hát az annyira nem az én stílusom. És ezzel kiderült az első tulajdonságom, mégpedig az, hogy jobb szerettem halhatni ha mások beszélnek magukról, mint ha az én unalmas életemről folyna a téma. Nem tartom magam annyira érdekesnek, hogy folyamatosan csak arról beszéljek, hogy én ilyen meg olyan vagyok... És ez is csak a terhemre van. De látom, hogy most az egyszer nem kerülhetem el ezt... Viszonylag normális embernek tartom magam, de néha én is bekattanok és olyan dolgokat teszek, amit aztán meg is bánok, de szerintem ezzel mindenki így van... Anyámtól örökölt temperamentumom próbálom elnyomni amennyire csak lehet, inkább kevesebb mint több sikerrel. Céltudatos, akaratos és makacs embernek tartom magam. Na ez az amit apától örököltem. A kitűzött célért bármit megteszek, a kitartásom határtalan.
Külsőre nem tartom magam egy álompasinak, bár azért panaszkodni sincs okom. Lehet erről mások többet tudnának mondani... 175cm magas vagyok, zöldesbarna szemmel és barna hajjal. Anya szerint a lányokat a szemem csábítja el... Hát hogy ebből mi az igaz ezt csak ők tudhatják. Szeretem a laza, lezser stílust. Ezek alapján azt is kitalálhatáttok, hogy a talár sem volt a kedvencem...
   

Az én történetem....

   1972. december 12.-én láttam meg a napvilágot és vele együtt a varázsvilágot  Molly és Arthur Weasley második gyermeke ként.  Anyám mindig mondogatta nekem, hogy a bátyám Bill jobban szeret varázsolni nálam, mert gyorsabban születettet meg mint én, és ez azt jelenti, hogy hamarább akarta látni a varázsvilágot. Tény, hogy kiskoromban ritkán mutattam meg azt, hogy én egy igazi aranyvérű, varázsló vagyok. Persze ez megváltozott azóta. Apa a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozott és dolgozik a mai napig. Az anyagi helyzetünk sosem volt valami fényes de mindig valahogy megoldottuk a helyzetet. És anya... Hát ő egy áldott jó lélek, a családjáért él-hal.
A gyerekkorom nem is lehetett volna kalandosabb ennél. Egészen kicsi voltam mikor megszületett az öcsém Persy. Ő születése óta a család kakukktojása. A többiek teljes ellentétele. Komoly és tekintélyt követelő megjelenése általában a család legjobb szórakozása volt. Igen tudom... nem illik kinevetni senkit, pláne nem a saját testvéred, de az ő viselkedését nem lehet nevetés nélkül kibírni. Az ő jelleme akkor vált családi köznevetség tárgyává mikor megszülettek az ikrek George és Fred a család mókamesterei. Már csecsemőkoruk óta csak a rosszban sántikáltak. Nem telt el úgy nap, hogy nem rosszalkodtak, anyánk legnagyobb örömére. És nem csak egymást próbálták meg csőbe húzni, hanem minket is, több-kevesebb sikerrel.
Növekvő családunk ismét bővült Ron személyében. Emlékszem milyen édes volt csecsemőként. Ő nem volt kiskorában a család legbátrabb tagja, a pókoktól meg egyenesen frászt kapott. Mondjuk azoktól még ma is a hideg rázza ki. De azóta már egészen megemberesedett és egyesen büszke vagyok rá amiért olyan bátor volt az én öcsikém és a legnagyobb bajban is kiált a barátai de legfőképp Harry Potter mellett.
A sok férfitól kezdett egyre hangosabb lenni az Odú... Anyáék a próbálkozásokkal összehoztak hat fiút, de valami mégis hiányzott anyának. Hiányzott egy édes kis baba akit dédelgethet, öltöztethet, frizurát alkothat neki.... Hiányzott egy kislány, aki hamarosan meg is érkezett Ginny személyében. Emlékszem mikor anya a karjaiban tartotta azt a gyönyörű kis tündért. Ahogy megérkezett mindannyian úgy bántunk vele mint a limestojással. Persze szerettük volna mind a védelmező nagy testvér szerepét. De Ginny bebizonyította a Tudjuk Ki elleni harcban, hogy ő nem az a pátyolgatásra szoruló királykisasszony...
A Varázslóképzőben töltött éveim a legcsodálatosabbak voltak. A Griffendél kviddicscsapatának a kapitánya voltam és a legjobb fogó. Úsztam a hírnévben, ameddig csak lehetett. De engem mégsem ez az élet vonzott. A sárkányok.....ők a mindenem Amint befejeztem az iskolát Romániába jöttem és ez Sárkányrezervátumban kezdtem dolgozni, mint hivatásos sárkánykutató. Ritkán megyek haza, de azt hiszem hamarosan ismét lesz egy utam egy lányhoz, akit a rendelet szerint feleségül kell vennem.... Remélem szereti a sárkányokat...