Chris & Lavender - Amikor két griffendéles összefut

Chris & Lavender

Amikor két griffendéles összefut

V

ilágéletemben oda voltam a jó, szaftos sztorikért, ezért mindent meg is adnék, azért hogy ilyesmit hallhassak. Szeretek a háztársaimmal találkozni és elbeszélgetni velük, mert ilyenkor általában kiderül valami izgalmas információ. Kivéve Hermione-t, őt nem bírtam annyira. Rá afféle vetélytársként tekintettem, de nem a tanulmányai miatt, szó sincs róla! Bár, azt mindenesetre élveztem, ahogyan Trelawney viselkedett vele jóslástan órán. Végre került egy tantárgy, amiben könnyedén felülmúlom őt! Igazából Rony miatt tekintettem Miss Borzoskára vetélytársként. Valamiért úgy éreztem, óvnom kell Weasley manót tőle, mert ha versenyre kerülne sor, nem játszana tisztességesen.
Mosolyognom kellett a válasza hallatán, hiszen annyira tipikus. Ő a szerelmes fiú. aki totálisan oda s vissza van a szerelmének tárgyáért, Chanyért. Szerencsés csaj, nem sokan bukkannak rá egy Chrishez hasonló hősromantikus srácra. Mondjuk, ha engem kérdeznek, egy picit túlságosan is romantikus. Persze, az sosem gond.
- Örülök, hogy jól vagy - kuncogok fel végül az újságos poénjára. - Én is jól vagyok, mondjuk ha nem kellene dogát írnom Pitonnak, egy fokkal jobban lennnék - sóhajtok fel bánatosan.
- Na és hogy van Chany? - Érdeklődök kedvesen a barátnőjéről. Jó fej csajszi, csak elég sokat tanul. Mint Hermione..
Nem kerülte el a figyelmemet, hogy kerüli a pillantásomat. Vajon mi lehet ennek az oka?

Christian & Lavender

Amikor két griffendéles összefut

[color=silver][font=Georgia] Láttam, hogy már- már neki kezdett volna a tanulásnak Lavender, csak én közbe szóltam. De láttam rajta, vagy is úgy nem láthattam rajta mikornem szeretne tanulni. Tényleg ő nagy Ronald Weasley rajongó, még az a szerencse hogy értem nem rajong, mert akkor tuti biztos hogy Chany engem kinyírna. De, én nem hagynám magam hogy a lányok szétszedjenek. Igazából, örülök Lav társaságának, mert legalább van kivel beszélgetnem meg nevetgélnem. Szép mosolya van, de sokkal szebb az én barátnőmé mert, soha nem tudnám őt megcsalni. Lavender, ő egy más eset...ő tiszta Ron bolond, hogy szépen fogalmazzak. Majd kedvesen idefordult hozzám és mosolyogva, megkérdezte tőlem hogy vagyok? Mi újság? Hogy vagyok..először is szörnyen hiányzik a barátnőm, másodszor...pedig társaságra vágyok és mivel nem szeretném megzavarni a barátnőmet, tanulás közben ezért rosszul vagyok...fogalmaztam, meg a fejembe tömören és röviden. Na, a másik kérdése a mi újság? Hát, azt még nem olastam és még nem szeretnék eléggé cinikus választ adni, hogy megbántsam Lavendert inkább máshogy válaszolok neki. Leültem és majd a szemeibe néztem, majd a számat szóra bírtam.
-Jól vagyok köszönöm szépen...Bár..kicsit, hiányzik a barátnőm de attól még jól vagyok na és te?- Mire válaszolhatott volna a következő kérdésemre, előbb én hamarabb válaszoltam neki, még az ő kérdésére.
-Az újságot nem olvastam. Csak, vicceltem..eléggé nehéz, és fáradt napom volt! Neked?-Kérdeztem mosolyt csalva, az arcomra na meg persze az övére. Nyílván való milyen sokan vannak, itt a könyvtárba mert mindig kell valami. Unom, már ezt a sok házi feladatot ez olyan mintha nem is Roxfort lenne. Bizonyára, egy másik univerzumba lennék? Nem hiszem...pedig, azt hittem hogy itt a varázslás jó móka lesz de úgy látom, hogy csalódott vagyok. De sebaj...lesz még jobb is. Legalább is remélem, eddig túl vagyok a nehezén..de, olyan gyönyörű szemei vannak és mindig próbálok Chanrye összpontosítani nem szeretném elszúrni a vele való kapcsolatomat, mert nagyon szeretem. Ezért is mindig nézek máshova, hogy ne nézzek a szemébe.
-

Chris & Lavender

Amikor két griffendéles összefut

H

ihetetlen, hogy mennyire unalmas ez a tantárgy. Itt ülök a könyvek előtt kb öt percre, de már most unom ezt az egészet. Hogy képes valaki szeretni ezt a tantárgyat? Inkább mennék három jóslástanra, két átváltoztatástanra vagy bűbájtanra, mint erre.. Kit érdekel engem ez a zavaros nevű akármi, amit témának kaptam? Ami érdekel, annak utána nézek és az legyen elég!
Ami nem érédekel, azt hiába is próbálnák beletuszkolni a fejembe.. maximum pár hétre tudnák helyet szorítani nekik, utána kiselejtezném az összes fölösnek tartott információmennyiséget.
Ah.. neki kéne fogni. Hamarosan egy hang csendült fel a közelemben, mire én mosolyogva fordultam az irányába.
- Szia, Chris! - Köszönök neki kedvesen.
- Miújság veled? - Érdeklődöm felőle, bár annyira nem álltunk közel egymáshoz. Ő általában a barátnőjével lóg együtt, amit teljes mértékben meg is értek, hiszen ha a rózsaszín köd beborítja az ember tudatát, onnan többé nincs kiút.

Chris & Lavender

Végre túl vagyok a jóslástan órán. Összepakoltam a cuccaim majd megvártam, a szerelmem és együtt mentünk ki a teremből. Amióta beindult az iskola sajnos nagyon keveset vagyunk egymással a rengeteg házi miatt. Elkísértem a szerelmem adtam neki, egy csókot majd rögtön a könyvtár felé indultam. Sose szerettem a bájital tant de, a tanárát úgy szintén utálom. Persze a tárgyból mindig kitűnő vagyok. Mivel kaptunk legendás lények gondozásából házit ezért, elmentem a könyvtárba és utána néztem, hogy majd hozzá tudjak szólni. Kivettem a könyvet majd leültem, egy csendes kis helyre ahol tudtam lapozgatni és átnézni hogy pontosan miről is van szó na meg, hogy én is képbe legyek. Mikor felnéztem észre vettem a háztársamat Lavendert. Na igen...ő az aki teljesen oda van Ronért aki benne vana quiddics csapatban. Odamentem hozzá és udvariasan köszöntem neki.
-Szia Lavender.- Barátságos mosolyra húztam a számat majd tovább olvastam a könyvet várva a lány válaszát. Láttam ahogy mindenki idejön a könyvtárba és mindenki kivesz magának valami könyvet, hogy hozzá tudjon szólni a tananyaghoz. Na igen... mert muszáj tanulni hogy jó legyen a félévink.

Chris & Lavender

Amikor két griffendéles összefut

A

lig hiszem el, hogy máris egy újabb jóslástan órán vagyok túl! Hihetetlen, milyen hamar eltelik az idő, ha Trelawney professzor tart előadást. Ha valaha rangsorolnom kellene a tanáraimat, egyértelműen Őt helyezném az első helyre. Sokan azt gondolják róla, hogy beteges és meghibbant.. illetve egyesek olyasmit is pletykálnak, hogy az agyára ment a sok jóslás. Persze én egyáltalán nem törődöm a mocskos híresztelésekkel. Szerintem Trelawney professzor szívvel lélekkel bele ad mindent az általa oktatott tantárgyba, illetve próbálja úgy leadni a leckét, hogy a jóslás iránt érdeklődők figyelmét felkeltse. Irigylésére méltóan tehetséges az általa oktatott tantárgyban és ez tény. Bárcsak én is képes lennék olyan dolgokat látni, mint ő.. Vagy talán az nem is lenne annyira jó ötlet?
Éppen a hetedikről sétáltam lefele az ötödik emeletre, a könyvtár felé véve az irányt, miközben ezek a gondolatok körvonalazódtak a fejemben. Írnom kell egy négy tekercses dolgozatot a drágalátos Piton professzornak egy eszméletlenül nehezen elkészíthető és kimondhatatlanul bonyolult megnevezésű bájitalról. Hogy én mennyire rühellem azt a tanárt... de, egy valamiért hálás voltam neki. Mégpedig azért, mert tudomást szereztem az Amortentia csábító hatásáról. A főzetem már majdnem készen is van.. még csak egy aprócska hozzávaló hiányzik. Hm, hogy az én Won-Wonom mennyire fog örülni, ha megkóstolja! Átlépve a könyvtár küszöbét, rögtön egy üres asztal felé vettem az irányt, majd beborítva magamat a tankönyveimmel, elkezdtem lapozgatni az egyiket.

» Lavender Brown
» Parvati&Lavender - You're my bestie
» Kviddics pálya → Lavender & Lilyanah
» Chris & Chany
» Tony & Chris-hülyeség határtalan