Tárgy: Terry & Mitch!-Egy régi barát visszatérése Vas. 08 Jún. 2014, 15:13
Nagyon,szomorú vagyok Lili,miatt hogy a volt egykori,barátomat választotta helyettem.Otthon,tiszta rendetlenség volt.Törtem,zúztam amit tudtam mérgemben,mert egyszerűen nem tudtam leállni.Egyszerűen,olyan dühös vagyok.Már,pedig ez nem rám vall ez a düh.Most,azon kaptam magam,hogy elmegyek a szárnyas vadkanban inni.Felöltöztem,a gitáromat most nem vittem magammal,mert nem vagyok olyan,mint a "volt"legjobb,haverom.Engem,ez most egy cseppet sem,érdekel.Sokkal,inkább a magam dolgával akartam,törődni és fogok is.Nagyon,hiányzik nekem.Majd,megláttam a régi haveromat Michael Cornert.Láttam,rajta hogy Anthonyval barátkozik és a barátnőmmel,már nem akartam hozzájuk menni.Elmentem,a szárnyas vadkanba meginni egy, láng nyelv whiskyt. Mikor,odaértem duplát kértem.Megláttam,hogy idejönnek rájuk se néztem.Persze,Michael rögtön észre vett,engem és még is rám köszönt.Nem,akartam udvariatlan lenni úgy,hogy én is visszaköszöntem neki. -Szia Mitch!-majd,megittam a dupla whiskyt.Annyira,vágytam már a kizökkenésre,hogy Liliéknek még nem is köszöntem csak,Michaelre.
Vendég Vendég
Tárgy: Re: Terry & Mitch!-Egy régi barát visszatérése Vas. 08 Jún. 2014, 17:26
Terry & Michael
Friends come and go, enemies accumulate.
Valójában sosem tudtam igazán megérteni az embereket, összevesznek valamin, aztán másnap kibékülnek. Egyszerűen nem is értettem, hogy miért vesznek össze, ha úgyis kibékülnek? Ez az eset azonban más volt. De még mennyire, hogy más! Még ha egyáltalán nem érdekelt a dolog, hogy mi folyik a barátaim között mégis észre vettem a változást. A mostani összeveszésük nem egy egyszerű eset ami azt illeti, igazán szívfacsaró tud lenni, ha egy kívülálló azt látja két jó barát miként válik ellenséggé? Nem tudom mit mondhatnék a kialakult helyzetre! Én egyaránt szeretek beszélgetni mindkét barátommal ha tetszik nekik ha nem. Ha nem tudják elfogadni, hogy egyszerre képes vagyok mindkettőjükkel beszélgetni, akkor béküljenek ki! Úgy, mint régen ha összevesztek valami apróságon, aminek a butaságára nekem kellett fényt derítenem. A szerelem azonban valami olyasmi amit még egy jó barát sem tud butaságnak nevezni, mert egyik fél sem hinne neki. Miért hinne, ha a szerelem vakságában élne? Igazság szerint nem akartam zavarni a srácokat, mármint Anthony-t és Lili-t, úgy láttam, hogy ők köszönik szépen jól megvannak egymással és boldogok. Én igazából akkor lettem volna igazán boldog ha a két barátom között szent a béke, nem pedig dúl a harag és csak szúrós szemekkel néznek egymásra. Őszintén szólva nem tudom mit tehetnék és hogyan. Miért nem fogadják el egymás társaságát a történtek után is? Oh igen, a büszkeség. Lefogadom, hogy most egyikük sem akarna engedni. Mert minek? Sokat beszélgettünk, amikor végre kiböktem, hogy menjünk a Szárnyas Vadkan-ba, csak ne legyünk a Roxfort közelében. Azt reméltem, hogy ez talán egy kicsit mindannyiunknak segít. Tévedtem! A baj csak az volt a hellyel, hogy Terry is itt volt. Így most nem tudom megemlíteni Anthony-nak, a békülési szándékát, amit amúgy én találtam ki, hogy aztán majd Terry-nek azt mondhassam, hogy Anthony akar kibékülni vele. A filmekben láttam ilyet, ott bevált amikor a két félt akarták újra összehozni valahogy. Bár azok a szereplők elvileg egy szerelmes párt alkottak, akik abban a pillanatban a kapcsolatuk végén jártak és nem két barát akik csak szimplán nem hajlandóak beszélni egymásról egy bizonyos eset óta. Nem érdekelt, hogy Terry és Anthony összeveszett én ettől még kedvesen tudtam köszöni Terry-nek egy hellót. Jobb, mint a semmi. Anthony-ra és Lili-re pillantottam egy kedves mosoly kíséretében, amikor úgy döntöttem, hogy magukra hagyom őket és inkább most Terry-vel foglalkozom. Vettem egy vajsört és elindultam Terry felé. - Leülhettek hozzád? – ha azt hiszi, hogy tényleg a válaszára vártam, akkor téved. Még azért is leültem, ha akarta ha nem. Már ismerem én annyira a barátaimat, hogy tudjam ki az aki zavarhatja őket és ki nem. - Gondolom nem meglepő, hogy mostanában ilyen savanyú képet vágsz.
words: Ki számolja? | note: Remélem tetszeni fog. | music:Tookah