Astoria Greengrass

Astoria Greengrass || Astoria || 15 || Kaya Scodelario

Teljes név: Astoria Greengrass
Születési idő: 1981.05.22
Születési hely: Anglia, Canterbury
Élőhely: Anglia, London
Pálca: 12 hüvelyk, fűzfa, sárkányszívizomhúr
Foglalkozás: Tanuló

Ilyen vagyok....

A természetem igazán kibírhatatlan. Nagyon könnyen képes vagyok magamra haragítani az embereket azzal, hogy kimondom amit gondolok. Ezért igen sokszor bajba is kerülök. De egyszerűen sohasem tudom befogni azt a fene nagy számat valószínűleg csodája is menne annak ha én egyszer nem tennék semmilyen ironikus megjegyzést valakinek. Előszeretettel nézek le másokat de nem amiatt mert sárvérűek hanem azért mert egyszerűen idegesítenek. Nincs annál idegesítőbb a számomra mint, hogy valaki értetlen. Egyszerűen kilehet üldözni engem a világból azzal, hogy valamit valaki többször kérdez meg és csak pislog a válasz hallatán mint egy mugli a házi manóra. Sohasem tudok megülni mindig csinálnom kell valamit különben unatkozom. Egyedüli alkalom amikor talán nyugton tudok maradni az amikor olvasok.

Teljesen tisztában vagyok az adottságaimmal. Nem tudom miért de a másik nem körében igazán népszerű vagyok. Habár ez igazán nem érdekelt sohasem viszont néha jól tud jönni ha valamit meg akarok szerezni vagy ki akarok deríteni. Magamat teljesen átlagosnak mondanám mivel nem hiszem, hogy kitűnök a többi lány közül. Hosszú, kulcscsontig érő barna hajamat mindig kiengedve hordom. A finoman göndör hajkoronám teljesen olyan minta külön életet élne és sikerült is már néhány hajkefét beletörnöm. Az alakom igazán nőies amire nagyon is büszke vagyok habár talán egy kicsit túl magas vagyok ami zavar. A szemem világos kék már-már szürkés színű de ezt csak igazán kevesen tudják mert legtöbbször belelóg az arcomba a hosszú fufrum.

Az én történetem....

1981.május 22-én láttam meg a napvilágot Canterbury városában. Szüleim második gyermekeként talán nem árulok el azzal túl sokat, hogy teljesen el voltunk kényeztetve. Anyám és apám is aranyvérű varázsló volt szóval szerintem senkinek sem meglepő, hogy én is az vagyok. Canterbury a szülővárosom de én és a családom a nyüzsgő fővárosba Londonba éltünk. 11 éves koromra mily meglepő megkaptam a levelemet, hogy felvételt nyertem a Roxfort Varázsló- és Boszorkányképző Szakiskolába. Talán ez volt az egyetlen olyan est az életemben amikor kissé izgatott voltam. Ennek az eseménynek a megünnepléséül kaptam meg az első macskám és baglyom. Természetesen a tankönyvek és egyéb fontos dolgok beszerzése után sor került a varázspálcám megvásárlására is Ollivander boltjában. Nem mondanám, hogy olyan könnyű volt számomra pálcát találni de végül egy 12 hüvelyk, fűzfából készült és sárkányszívizomhúr maggal rendelkező varázspálca tulajdonosa lettem.

Talán életem legijesztőbb pillanata közé tartozik az amikor a 9 és ¾ vágányon várakoztam a Roxfort expressz megérkezésére hiszen fogalmam sem volt arról, hogy mi fog várni majd az iskolában. Egész út alatt egyedül ültem egy üres boxban és olvastam a könyvet amit épp kiválasztottam, ha az emlékezetem nem csal Agatha Christie-től a Gyilkosság az Orient expresszen-t. Kissé ironikus volt talán a részemről egy vonaton olvasni pont ezt a művet. De összegezve egész jól telt az első utam.

Amint megérkeztünk mindenkit csónakba ültettek és haladtunk a Roxfort kastélya felé. Be kell látnom, hogy levés olyan gyönyörű látvány van mint a kastély sötétben. Emlékszem, hogy egészen addig az államat kerestem amíg ki nem kötöttünk. Ezután természetesen a nagyterembe vezettek mindenkit és az elsősöket beosztották a házaikba. Engem hívtak ki elsőnek. A teszlek süveg két ház között vacillált a hollóhát és a mardekár között. De amint megszólaltam gúnyosan, hogy nem lehetne-e gyorsabban akkor rögtön kijelentette, hogy nekem a mardekár lesz a megfelelő. Ugyan abba a házba kerültem mint amelyikbe anyám végezte tanulmányait és nővérem is került. Apám mélységeset csalódott bennem mert én voltam az utolsó reménye annak érdekében, hogy nem ütök anyám családjára. Ezek után úgy éreztem, hogy megvet és sejtésem beigazolódott mert utálatának hangot is adott. A történtek miatt teljesen elhatárolódtam a családomtól és úgy döntöttem, hogy jobb lesz nekem egyedül. A döntésemet még jobban megerősítette az, hogy napvilágot látott  néhány kis titok a szüleimről és bácsikámról. Az ünnepeket sosem töltöm otthon és a szünidőkben is próbálok mininél jobban távol maradni tőlük. Ők mind olyanok számomra mint akik nem is léteznek. Bármi ami velük történik az teljesen hidegen hagy.

Az első évemben nem történt semmi meghatározó. Már akkor is jó tanuló voltam és ezt a jó szokásomat mai napig meg is tartottam. Negyedikes koromban jelentkeztem a mardekár kviddics csapatába mint hajtó. A kedvenc tantárgyaim az asztronómia, bájitaltan és a mágiatörténet. Ha valaki meg akar találni az keressen a könyvtárban mivel ha unatkozom és márpedig majdnem mindig unatkozom akkor ott olvasgatok vagy sakkozok magammal vagy azzal aki van olyan bátor és kiáll ellenem.