Rubeus Hagrid & Clary McQuillen

A tanítás utáni, szabadidőt kihasználva, Alisonnal rögtön kirohantunk az iskola udvarára. Az az ötlete volt, hogy bújócskázzunk, nekem pedig a legfőbb célom az volt, hogy ezt az ötletet kiverjem a fejéből. Azt mondta, hogy ha nem, hát nem, de ő elbújik, és engem fog okolni azért, ha nem találom meg időben, és elkésik bűbájtanról. Talán a Tiltott Rengeteg felé ment, de egy idő után, egyszerűen nem láttam, de abban biztos voltam, hogy nem ment be az erdőbe. Gyorsan, kapkodva a lábaimat, kerestem a legjobb barátnőmet, jobbra, balra, előre, és néha még a hátam mögé is nézve.
Mikor már percek óta kerestem, egy kis aggodalmat éreztem a szívemben, mert lehet, hogy tényleg lekési a bűbájtant, és én leszek a hibás. A nagy sietségben, nem nagyon néztem a lábam elé, hanem csak futólépésben járkáltam az iskola körül, és egyszerűen, valami nagynak mentem neki, és majdnem el is estem, de még talpon maradtam. Gyorsan felnéztem, és az iskola Legendás lényeg gondozása tanárával, Rubeus Hagriddal találtam szemben magam.
- Bo bocsánat, tanár úr. - mondtam makogva.