Michael Corner

MICHAEL CORNER || MIKE || 16 || AARON JOHNSON

Teljes név: Michael "Mike" Corner
Születési idő: 1980, szeptember, 16
Születési hely: Anglia, Bristol
Élőhely: Anglia, Bristol + Roxfort iskolaközben
Pálca: 11 hüvelyes fűzből készült pálca grifftoll maggal
Foglalkozás: tanuló + kviddicsező

Ilyen vagyok....

Jellem: Mike leginkább jóindulatú és békeszerető. A mindennapi életben is a nyugodt szemlélő szerepét játssza. Ha látja embertársai szűklátókörűségét és hibáit, természetesen megvan a maga véleménye, de ezek miatt csak ritkán bosszankodik. Nem háborog, és nem táplál haragot. Lehetőség szerint kerüli az izgalmakat, a zajt, és nem képes felfogni, miért nyüzsögnek az emberek annyit tennivalóik körül. A társas érintkezésben nyugodt és kellemes. Rendszerint testben-lélekben kerekded és kissé esetlen. Csillapító hatást gyakorol másokra, mert a veszekedéshez mindig kettő kell. Van benne valami szeretetreméltó és vidám, még akkor is, ha nem beszél sokat. Ő kedélyes, kellemes és tréfálkozó. Sőt, tréfában ő az első. Az embereket és az adottságokat nyugodtabban, s ezért pontosabban szemléli, mint más, így jobban észreveszi azt, ami komikus. A viccei szárazak. Nem kerít nekik hosszas bevezetést, hanem azonnal megragadja hallgatóit mind hanghordozásával, mind pedig józan és semmitmondó arcával. Csak ritkán nevet a saját viccein. Veszély esetén mindig megőrzi hidegvérét, nem cselekszik azonnal. Nem, mert az ő ereje abban van, hogy még most, a veszély kellős közepén is nyugodtan szemléli a helyzetet, mérlegel és összehasonlít minden lehetőséget, hogy azután a legegyszerűbb és legbiztosabb utat válassza. A barátság terén nem olyan szívélyes és túláradó, mint bárki más, ezzel ellentétben kitartó és hűséges. Mike-ból nem hiányzik sem az energia, sem az eltökéltség. Képes arra, hogy határozatokat hozzon, és azokat végre is hajtsa, de ezt nem teszi azonnal. Rendszerint a körülményeknek vagy valaki másnak kell őt cselekvésre kényszerítenie. Ha azonban egyszer megmozdult, kiderül, hogy mennyire ügyes is tud lenni.

Külső: Mike szavaival élve: Érdekel a kinézetem kis bogár? Gyere nézzünk együtt a tükörbe! Akarod, hogy elmondjam mit látok? Jó. De engem figyelj, ne pedig a saját tükörképedet. Én személy szerint egy erős és magabiztos fiút látok, hófehér bőrrel és gondatlannak tűnő arccal. Azt hittem sosem fogod a szemeimet nézni, de rendben nézz csak bele azokba a kék szemekbe. Miért nézel így rám? Oh megfogott a fekete hajtincsem? Csak össze ne borzold, szeretem így kifésülve, tudod olyan érzésem van ilyenkor, mintha az apám lennék. Persze te is látod, hogy én nem Ő vagyok, csak hasonlítok rá, ami megszokott dolognak számít. Ugye? A rajtam lévő fekete bőrkabát csak megtévesztés, tulajdonképpen már látom az arcodon mennyire beleszerettél a külsőmbe. Nem igazán örülök neki, de mindegy. Ha tudnád hány inget tartogatok a ruhásszekrényemben, már nem mosolyognál ennyire. Mondd te mit látsz? Képes vagy megkülönböztetni azt amit én mutatok neked és a valóságot egyaránt? Nem? Oh de kár! Nézzük együtt akkor, újra. A valóság az amit eltitkolok, amikor lehet ingben és egy normális farmernadrágban járok, ez a motoros külsejű alak, nem én vagyok. Ugye tudod? Ha nem akkor most mondom. Ez amit most látsz, csak a különleges alkalmakra szolgál, mint most ez. Ugye megértesz? Látom eltévedtél a tükörben kis bogár. Sebaj, a ruhát és a kinézetemet úgy ahogy de letudtuk. Azt mondod magas vagyok? Nem én tehetek róla, hogy ekkorára megnőttem, látnád az apámat, ő jóval magasabb nálam. Csak 187 centiméter vagyok, az nem lehet olyan sok. Vagy igen? Erősnek vélsz? Hm van benne némi igazság, de ne akard, hogy pont rajtad mutassam meg az erőmet, gyengékkel csak ritka esetekkor kötegszem. De akkor is csak azért mert nem én kezdtem, ezt jobb ha tudod. Tehát láss bármilyen nagynak és erősnek tudd, csak akkor támadok, ha te is ezt teszed.

Az én történetem....

Három napon át megállás nélkül esett az eső, így mivel nem volt kedvem kimenni, a padláson kezdtem el keresgélni a család régi holmijai között. A padlás gerendái pókhálókkal voltak tele, látszott, hogy nem sűrűn járunk fel ide és ha most nem esne az eső, akkor én sem lennék itt. Körbe néztem szerencsére pont időben, mert ha nem tettem volna meg akkor nekimegyek egy hatalmas ládának. Különös volt a számomra az a láda, akárcsak a kalózok számára, amiben valamilyen kincset rejtenek el. Gondolom a szüleimnek semmi ehhez hasonló kincsük nem lehetett, de azért felnyitottam a tetejét, hogy megnézzem mit tartalmaz. Meglepő módon az én gyerekkori holmijaim voltak benne, Casper a kis autóm, a béka figurás ruháim – anya szerint imádtam a béka figurákat - egy füzet mélyen a láda aljában, ami nem az enyém volt. Hogy is lehet volna az, ha gyerekkoromban még nem tudtam írni? Még három pár kis cipő is volt, de az nem kötötte le annyira a figyelmemet mint az a füzet. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lehet benne így kinyitottam az első oldalra, amin anya neve állt és egy kiolvashatatlan év dátuma. Elmosódott az évek során, gondolom. Előre lapoztam pár oldalt, majd a legszembetűnőbb mondatott elkezdtem olvasni.

'' Szeretem őt és tudom, hogy ő is szeret engem, de sosem lehetünk együtt. Azt mondta nem elég jó hozzám és fél családot alapítani, mert úgy hiszi képtelen boldoggá tenni engem és nem tud velem lenni akkor amikor a legnagyobb szükségem lenne rá. Pedig ha tudná, hogy nekem az is elég ha mellettem van, mosolyog és azt mondja szeret, biztosan más véleménnyel lenne önmagáról. Bizonyára idő kell neki és nekem is, hogy képes legyek elmondani az igazat. Félek, hogy ezzel végleg magamra hagyna, de … szeret és talán lesz annyi mentségem, hogy későre szóltam. Lilith már az első pillanattól fogva tudta, ez fog történni akkor ha túlontúl közel engedek egy férfit magamhoz. Lysander-t meg mindennél jobban szeretem, így érthető miért hagytam, hogy megtegye, megtegyük.''

Lapoztam egy picit, mert arra már nem igazán voltam kíváncsi, hogy anya miként sopánkodik apa miatt. Vajon szereti őt eléggé és elveszi feleségül ha megtudja mi történt? De hát el kellett vennie feleségül, hiszen én itt vagyok. Mondjuk azt kinézem apából, hogy képes volt sokáig hezitálni, meg alábecsülte magát, még most picivel idősebb korára ugyanezeket teszi. Ha belelátnék a fejébe, biztosra megtudom mondani, hogy az utcán lévő legutolsó csavargónál is kevesebbre becsüli magát. Szerencséje van velünk, hiszen mi mindig elmondjuk neki milyen kiemelkedő az amit tesz, egyedi és nem mindennap találkozik az ember egy íróval. Igen, az apám író és ezért tartja haszontalannak magát. Az írókról meg tudni kell, hogy nagyon érzékenyek, ezért is alkotják meg maguknak a saját világukat, ahol örök békében lehetnek és nehezen viselik el, azt ha megzavarják őket a gondolataikban. Anya szerint, apa szülei semmire tartották azt amit tesz, balga dolognak nevezték az írásait, holott szerintem igazán gyönyörűen fogalmazott. Számomra tetszenek a tündéres történetei, jó tudom eléggé furcsán hangzik, hogy az apám tündérekről írt én meg imádok róluk olvasni, de meg kell hagyni igazán jó lett és ezt nem csak azért mondom, mert ő az apám, hanem mert tényleg így van. Imádom a szó játékait, hogy szinte minden egyes szereplőnek ugyanaz a két magánhangzó adhat nevet. Mosolyogva újra megálltam egy résznél és szintén olvasni kezdtem.

''Azt hiszem félrenyeltem, vagy nem ízlett Lysander édesanyjának a főztje, de nem hallottam rendesen mit mondott. Elakar venni feleségül? Tényleg ezt mondta? Nagy kikerekedett szemekkel néztem rá és kértem meg, hogy ismételje meg amit mondott, mert azt hiszem képzelődtem. Enyhe mosoly jelent meg az arcán és újra megismételte a szándékát. Ha belegondolok abba, hogy mennyire féltem magamra hagy és nem lesz a gyerekünknek édesapja, boldog csalódás ért. Kiderült, mégsem olyan haszontalan ember, mint amilyennek hiszi magát és igenis képes felelőseget vállalni, családot alapítani.''

Elégedett mosoly jelent meg az arcomon, mert végre bebizonyosodott az apám nem is olyan hű de semmirevaló ember, ahogyan azt a nagyiék hiszik. Mai napig ugyanez lenne a helyzet, ha apának nem lennénk itt mi, akik bátorítsuk őt. Tudom, hogy én más vagyok mint az apám, nem is akarok olyan lenni, de felnézek rá és tisztelem, mert számomra ő a legeslegjobb varázsló a világon. Mondjuk mással nem szállnék ezért vitába, mert biztos Terry és Anthony a saját édesapjukat neveznék a világ legeslegjobb varázslójának.

''Mosolygott amikor meglátta a kicsit és elsőként a karjaiba vette. Azt mondta rám hasonlít, de a szeme, nos azt tőle örökölte. Michael-nek szeretné nevezni, az egyik rokona után, mert ugyanolyan csodálatosnak tartja a fiát is. Beleegyeztem, hagytam, hogy legyen ennyi öröme az életben azok után amin keresztül mentünk. Így a kicsi neve Michael Corner lett. Michael, milyen szépen csilingel ez a név Lysander hangján. Legszívesebben mindig ezt a nevet hallgatnám az ő hangján.''

Mosolyra húztam a számat, mert én is szeretem ha Michael-nek hívnak, de persze nem áll szándékomban azokat se lehordani akik Mike-nak becézik. Tudom, hogy rám gondolnak ilyenkor, nem pedig a májkrémre, ha megjön az étvágyuk.

''Örök tanulság marad a számomra, hogy mindig, minden helyzetben van remény. Még az olyan kétségbeejtőben is, amilyen a Lysander-é és az enyém volt. Ha nem tartunk ki egymás mellett és én nem motiválom őt akkor amikor vele vagyok, nem lennénk itt. Nem láthatnám ahogy a kis Michael rosszul húzza fel magára a csöppnyi felsőjét és elém áll mosolyogva, hogy feltudott öltözni egyedül, segítség nélkül. Ő is hitt magában, akárcsak az édesapja és bármilyenek is legyenek, én mindig szeretni fogom őket, mert az életem részét jelentik.''

Legvégül azon kaptam magam, hogy miként figyelem az időjárást. Az eső megállt, nem hangolt többé le így lemásztam a padlásról és a szobámba mentem. Semmi kedvem sem volt bent maradni, inkább úgy döntöttem, hogy meglátogatom Terry-t és Anthony-t. Velük valahogy mindent megtudok beszélni, legyen az kviddiccsel kapcsolatos, néha napján még lányokról is, a Roxfortról, a Mágiaügyi Minisztérium különös rendeletéről és úgy összességében szerintem mindenről. Engem meg aztán tényleg nem érdekel, hogy félvérek. Hollóhátas varázslók és kész. Nem értem meg a Mardekárosokat ebben az egyben, túlontúl aranyvérű mániás sznobok, én meg soha az életben nem leszek az. Tudom, vagy ne legyen a nevem Michael Corner.