Rubeus Hagrid

RUBEUS HAGRID || HAGRID || 67 || ROBBIE COLTRANE

Teljes név: Rubeus Hagrid
Születési idő: 1928. december 6.
Születési hely: Egyesült Királyság, Anglia
Élőhely: Egyesült Királyság, Skócia, Roxfort Boszorkány - és Varázslóképző Szakiskola
Pálca: Tölgyfa, 16 hüvelyk, eléggé hajlékony (harmadikos koromban kettétörték, de a darabjait azóta is rózsaszín esernyőmben tartom)
Foglalkozás: Roxfort kulcs - és háztájőrző, Legendás lények gondozása professzor

Ilyen vagyok....

Sokan elítélnek csak a külsőm alapján és igazán rosszul teszik.


Mivel félóriás vagyok, egy átlag embernél majdnem kétszer vagyok magasabb. Szemeimet leginkább fekete bogarakhoz lehetne hasonlítani. Fekete hajam és szakállam szinte betakarja az egész arcomat. Már csak emiatt is sokan tartanak félelmetesnek. Tenyerem mérete egy nagy lapáttal vetekszik. Lábam pedig van akkora, mint egy megtermett tacskó. Épp emiatt magam készítem a ruháimat. Egyik kedvenc ruhadarabom egy vakondbőr mellény, melybe rengeteg zsebet varrtam. Ezek a zsebek olyan hasznos és életmentő dolgokat rejtenek, mint mondjuk meztelencsiga - riasztó, egy pár kolbász, egy letört fülű bögre vagy éppen egy csomag kutyakeksz. Néha én magam is meglepődöm, hogy mik vannak a zsebeimben. No, eleget fecsegtem már arról, hogy is nézek ki. Itt az idő, hogy meséljek a belső dolgaimról (itt most nem a szerveimre gondolok). A barátság - ez egy elég szoros kötelék. És nekem volt szerencsém nem is olyan rég három kisdiákkal barátságot kötnöm. Igen, itt konkrétan Harry Potterről, Ron Weasleyről, és Hermione Grangerről beszélek. Persze rajtuk kívül elég jó viszonyt ápolok Dumbledore professzorral és a Roxfort legtöbb tanárával, dolgozójával, valamint még rengeteg (jó, azért annyira nem sok) diákkal (akit kifelejtettem, attól elnézést kérek). Néha azt is mondják, hogy bátor vagyok. Meg jószívű és kedves. Amikor valaki ezeket mondja rám, én mindig elpirulok, tehát igazából szerény is vagyok.

Az én történetem....

1928. december 6-án születtem Anglia nyugati részén. Édesapám megismerkedett egy Fridwulfa nevű óriásnővel. össze is házasodtak, és ő lett az anyám. Azaz jobban mondva én lettem a gyermekük. Tehát félóriás vagyok. Nem volt egy nagy anya (itt nem a méreteire gondolok), ugyanis elhagyta apámat és engem is. Amikor felvettek a Roxfortba nagyon megörültem. Hát még amikor a Griffendélbe kerültem! Apám együtt örült velem. De sajnos nem sokkal később meghalt. Így a Roxfortot tekintettem otthonomnak. Egy házi kedvencem is volt: Aragog, az akromantula. Nagyon szerettem őt, ám abban a tanévben valaki kinyitotta a Titkok Kamráját és egy mugli származású kis boszorkány meghalt. Engem gyanúsítottak meg a kamra kinyitásával, Aragogra pedig ráfogták, hogy ő a gyilkos szörny. Ezért pálcám kettétörték, nem volt szabad többé varázsolnom. Aragogot pedig a Tiltott Rengetegbe küldtem, hogy ott éljen tovább. Albus Dumbledore - az akkori átváltoztatástan tanárom - azonban megengedte, hogy a Roxfortban maradjak, mivel tudta, hogy nincs már senkim. Így lettem Ogg, a vadőr segédje. Pálcám maradványait egy rózsaszín esernyőben tartom, amit néhanap előveszek és használok is - bár nem túl gyakran. Amikor Dumbledore rám bízta a kicsi Harry elszállítását a családi házból azon az éjszakán, nagyon megörültem. Ekkora feladatot rám bízni! Csodálatos volt. Az eltanácsolásom óta leginkább az állatoknak élek. Ők a mindeneim, a szívem csücskei. van egy kutyám is, Agyar. Ő egy vadkanfogó kopó. Persze voltam már boldog sárkánytulajdonos is, de szegény Norbertet biztonsági okokból el kellett küldeni Charlie Weasleynek, aki sárkányokkal foglalkozik. Mikor '93-ban megkaptam a Legendás lények gondozása tantárgyat, 'majd kiugrottam a bőrömből. Volt egy hippogriffem is, Csikócsőr. Őt szerencsére Harryék megmentették a Minisztérium keze elől. Jelenleg a madár Sirius Black birtokában van. Azóta saját fajt is kitenyésztettem, a durrfarkú szurcsókot. Ők is a szemem fényei. Emellett a Főnix Rendjének is tagja vagyok.