Darius Noel Johnson

Most nem csak poénkodsz, igaz? Kezdésnek a látszatot vetném fel. Tökéletes vagyok, ami persze nem igaz, mert nagyon is elevenen vagyok, hibázok, sokszor vagyok önző, férfiasan nyűgös és elviselhetetlen, bizalmatlan, viszont megbízható, szavatartó vagyok, sokszor nyers, de egyenes. Amit nem bírok... Ha egy nő hisztizik, fecseg, ha a dolgok irányítása kicsúsznak a kezeim közül, ha valaki mindenáron keresztbe szeretni tenni vagyis hátba támadni. Vannak helyzetek, amikor már bosszantóan nyugodt vagyok és vannak azok a helyzetek, amikor nagyon gyorsan dühös leszek és eléggé haragtartó tudok lenni. Ez pedig már a látszat mögött volt.
Íriszeim csábítóan kéklenek, amit szeretek is kihasználni, eredeti hajszínem szőke, ami nyáron látszik csak meg leginkább, mivel akkor egészen kivilágosodik. Mintegy 180 cm magas vagyok, testalkatomat tekintve pedig igen csak megmutatkozik a sok sport és edzés, még ha nincs is mindig túl sok szabadidőm. Abban épp nem bővelkedem... Egyedüli ruhadarab, amit rühellek viselni az az iskolai talár. Amit még valósággal képtelenség, lehetetlen felvetetni velem színekben az a piros, ibolya, levendula és társai. Így gondolom már nem fogsz meglepődni, ha azt mondom, hogy rettenetesen válogatós vagyok, vagy finnyás. Viszont a megjelenésem mindig szemtelenül tökéletes, ezt még Kendra sem tudná letagadni.

Már vagy húsz perce ücsörgök a párkányon egy vagy inkább azzal a bizonyos borítékkal a kezemben, ami valószínűleg fenekestől felforgat majd mindent. Talán ideje lenne kinyitnom végre, akkor vagy megkönnyebbülök vagy fejjel megyek a falnak. Őszintén szólva fogalmam sincs kinek látnám a nevét szívesen a borítékban avagy kinek a legkevésbé. Ezen még nem gondolkodtam el, de lényegében mindegy is, hiszen nincs más választásunk, mint elfogadni, megbékélni a kész tényekkel, amik elé állítanak és esetleg azon lenni, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle. Nos, nekem még lövésem sincs kivel kell mindezt megvalósítanom, de... Megelégelve gondolataimat téptem fel a borítékot, majd húztam ki belőle... A sorsom. Amolyan beletörődően sóhajtva egyet futottam végig tekintetemmel a szövegen, de csakis egyetlen részre vagyok kíváncsi, a többi nem érdekel. Szóval, átugorva a szövegen haladtam végig sorról, sorra egyre ingerültebben, amikor megpillantottam: Kendra Hudson. Ez remek. Legszívesebben lefejeltem volna a velem szemközti falat, hogy ez nem lehet igaz, de inkább csak hátra vetettem a fejem nekidőlve a mögöttem lévő falnak egy perces néma csenddel tisztelegve az emlékemnek. Mert ha nem vágok eret magamon ebben a pillanatban és a közeljövőben sem leszek totálisan véletlenül öngyilkos, akkor ez a lány fog kikészíteni. Hát, az első közös pontunk máris megvan a kapcsolatunkban, amiben egyetérthetünk. Egyikünk sem ugrott ki a bőréből, repesett a boldogságtól, amikor szembesült a valósággal. Összegezve... Egy olyan nő lesz egy napon a feleségem, akivel, ha összefutok a folyosón olyan szúrós pillantással mered rám, mintha az imént gyilkolta volna meg valakit és a vére még mindig a kezemre lenne száradna. Szóval, biztosra veszem, hogy nem fog épp a nyakamba ugrani.  Őszintén halvány lila gőzöm sincs mégis mivel érdemeltem ki azt a mélyről feltörő utálatot, ami már szinte éget valahányszor találkozik a pillantásunk. Tény és való, hogy sosem kedveltük egymást igazán. Illetve, ha jobban belegondolok volt egy időszakunk, amikor azt feltételeztem, hogy ez az a mardosó pillantás csak egy álca a vonzalomra. Talán igazam is volt. Nem tudom. Ki már nem derítettem.Ezen túl pedig azt hiszem csak még inkább utálni fog, mintha tehetnék ez ellen bármit, mert, ha tehetnék, akkor azon lennék, hogy valamiképp megakadályozzam, hogy ez a katasztrófa bekövetkezzen kettőnk között, aminek következtében csak pusztítani fogjuk egymást... Valahogy semmi kedvem hozzá. Bevallom, ez sokkal... Rosszabb, mint amire számítottam. Mármint, Ő igazán szép lány ls, ha egyszer is rám mosolygott volna az utóbbi hét évben elolvadtam volna, de... De elmondhatom azt róla valaha is, hogy az enyém? Nem. Nem ezen a nyamvadt papíron. Nekem ez nem elég. Számomra ez úgy igazán semmit sem jelent.

KÓD: Hollóhát 7/4 fiú
KIRENDELT PÁR: Mardekár 7/6 lány
PLAY BY: Kellan Lutz