Savannah Isabel Anson

SAVANNAH ISABEL ANSON|| SAVVY || 17 || SELENA GOMEZ

Teljes név: Savannah Isabel Anson
Születési idő: 1979. július 26
Születési hely: : Anglia, Newcastle
Élőhely: Anglia, Newcastle mellett
Pálca: 10 és fél hüvelyk, kőrisfa, sárkányszívizomhúr
Foglalkozás: tanuló

Ilyen vagyok....

Külső: Hátközépig érő, sötét, már-már fekete hajam van. Alapból egyenes hajamat hangulattól függően formázom, legtöbbször hullámosra. Kreol bőröm és sötét barna szemem van, ezért szinte minden féle színű és fajtájú ruhát fel tudok venni és ezek mind tökéletesen állnak rajtam. Imádom a szoknyákat, télen is legtöbbször azt viselek. A sminkem mindig naprakész és kifogástalan és a körömlakkom is az aznap felvett ruhához igazodik. Imádom az ékszereket, különösen a karkötőket és a fülbevalókat. Ha két szóval kellene leírnom magam, ezek lennének azok: lélegzetelállítóan gyönyörű
Belső: Az iskola nagy része beképzeltnek tart, pedig én csak tisztában vagyok az erényeimmel és képességeimmel. Büszke vagyok a származásomra és megvetem a sárvérűeket. Nincsenek barátaim, csak haverjaim. Azokból viszont rengeteg és mind felnéz rám, megtesznek nekem mindent, főleg a fiúk… Okosnak és ravasznak tartom magam, főleg ha arról van szó, hogy el kellene bűvölnöm a tanári kar férfi tagjait, vagy csak egyszerűen rávenni egy diáktársamat bizonyos dolgokra. Imádom az ajándékokat, és ezekből sosincsen hiányom, hiszen nem telik el úgy nap, hogy nem kaptam semmit. Azt hiszem ezek miatt kerültem a Mardekárba

Az én történetem....

Apám angol, anyám spanyol származású. Mindketten a Mágiaügyi Minisztérium alkalmazottai a Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályon. Sokan mondják, hogy örököltem anyám szépséget, és meg kell hogy mondjam, igazuk van.
A szüleim kiskoromban soha se engedtek a muglik közelébe, így többnyire egyedül játszottam otthon, de volt amikor Pansy át jött hozzánk a szüleivel és akkor vele voltam. És már akkor is sokkal szebb voltam, mint ő. Anyámék otthon tanítattak valami borzalmas francia nővel. Ezért életem egyik legszebb napja volt, amikor hét éve megkaptam a levelet, hogy felvételt nyertem a Roxfortba.
Természetesen a Mardekárba kerültem, hisz hova máshova tehetett volna az az átkozott süveg. Mint már említettem korábban, nincsenek barátaim, csak úgy mond követőim. Akik mindent megtesznek nekem, amit csak akarok. Persze jóban vagyok Dracóval, Pansyvel, meg még pár mardekárossal, de azt nem mondanám barátságnak. Főleg a Pansyvel való kapcsolatomat, hiszen többször veszekszünk, mint beszélgetünk. Többnyire azért mert irigykedik rám, hiszen én szebb, okosabb vagyok nála és mindenki szeret engem… még a griffendéles fiúk is, bár ők ezt tagadják. Nincs pasim, de nem is érzem szükségét annak, hogy legyen. Főleg azért, mert imádok fiúkkal kavarni, és pont emiatt nem tudnék egy hétnél (bár lehet, hogy sokat mondtam) tovább megmaradni egyik mellett se.  Mondjuk, van egy fiú, aki tetszik. Történetesen Draco, de hát ott van az idióta rendelet, miszerint nekem (!) Dean Thomassal kell összeházasodnom, azzal a félvér idiótával. Na, ebbe nem fogok belenyugodni az biztos.
Tavalyelőtt született meg a kisöcsém, és bár nem vagyok oda a kisgyerekekért, egész aranyos. És hát mondhatni, szeretem is őt. Már most meg van benne minden, ami egy mardekárosban meg kell lenni. És már most elbűvöli a felnőtteket, különösen a nőket, úgy hogy azt hiszem, megfelelő utódom lesz majd a Roxfortban.
Ez alatt a hét évem alatt, kellően megismertem Potter ahhoz, hogy utáljam. Nem elég, hogy minden szabályszegése ellenére mindig ők nyerik meg a házkupát (holott nekünk kellene), de ráadásul hősként ünneplik, mert megölte a Sötét Nagyurat. Remélem, valaki elteszi láb alól Pottert, ha már sajnos a Nagyúrnak nem sikerült. Meg akkor már azt a sárvérű Grangert is megölhetnék, mert nem mehet hozzá Dracóhoz. Ő az enyém!
Ha befejezem a sulit, biztos, hogy nem fogok dolgozni. Van nekem elég pénzem és különben is, a férjemnek kell eltartania. Gyereket maximum, egyet szeretnék, aki természetesen mindenben rám hasonlít. Viszont ahhoz, hogy tökéletes gyerekem szülessen, előbb vissza kellene vonni azt a rendeletet. És vannak ötleteim és támogatóim, ahhoz hogy hogyan lehetne mindezt elérni…