Mandy Brocklehurst

Jellem:

Számomra teljesen újdonságnak számít az, hogy valaki is irántam érdeklődjön. Fogalmam sincs, hogy most téged miért éppen én érdekellek, de ettől még nem foglak elküldeni, ígérem. Habár nem tudok sok izgalmat ígérni, most mégis belekezdek.
Szeretek olyanok társaságában lenni, akikkel jót lehet beszélgetni, akár teljesen hétköznapi dolgokról is, mint például az aznapi ebéd, vagy hogy mit álmodott. Nem igazán értek az álomfejtéshez, de az édesanyám szerint jó úton járok ahhoz, hogy elsajátítsam azt. Sokan strébernek tartanak, csak mert mindig arra törekszem, hogy hibátlanok legyenek a feladataim, a házijaim és mindig helye választ adjak a nekem feltett kérdésekre. Ettől még nem vagyok tudálékos és nem is ütöm az orrom olyan dolgokba, amik nem rám tartoznak. Pedig elhihetitek, hogy nem nagyon tanulok órák után, inkább csak az adott órán odafigyelek és nem mással foglalkozok. Fogékony vagyok az új dolgokra és ha hiszitek, ha nem, néha még én is szeretek tilosban járni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég csak az éjszakai kószálásra a csillagos ég alatt. Ilyenkor kimegyek az udvarra és leülök egy fa alá, onnan nézem az eget és a csillagjegyeket.
Fogalmam sincs, hogy van-e igaz barátom. Ki lehet nevetni, de tényleg nem tudom. Sosem voltam még olyan helyzetben, ahol ez megmutatkozhatott volna. Ami jó is meg nem is.
Nem vagyok hirtelen haragú, haragtartó vagy bosszúszomjas. Engem az ilyen negatív dolgok messziről kerülnek. Eddigi éveim alatt még nem igen volt senkivel sem vitám, jobb szeretek csendben meglenni mások mellett. Talán ezért nem érintkezek túl sok emberrel. Félek attól, hogy valaki elárulna, vagy másoknak elárulná a titkaimat, amiket megosztok vele. Lehet ez hülyeség, és bízom kellene legalább egy valakiben, de ... nem megy. Barátkozni szívesen barátkozok, ha odajön valaki hozzám és elsőre vagy másodjára nem szólja le a szemüvegemet, de én nem sűrűn megyek oda senkihez sem.
A testvéremmel mindig jól kijöttem. Azt hiszem azért, mert nem sok közös van bennünk. Még csak nem is ugyanabba a házba járunk. Otthon mondjuk szeretjük egymást ugratni és úgy kelteni a másikat, hogy megtámadjuk, majd bebújunk mellé bocsánatkérően. Szerintem ilyennek kell lennie a testvéri kapcsolatoknak. Nem könnyű hozzám közel kerülni, ha én nem akarom. Nem is volt kapcsolatom annyi sráccal, mint itt a legtöbb lánynak. Még csak az átlagot sem érem el. Ha már valakinek odaadom magam, akkor az illetőt szeretni akarom, nem pedig unalomból, mert épp nincs jobb dolgom. Nem is szoktam unatkozni, mert mindig kitalálok valamit, amivel feldobhatom a napomat. Mint például Lunával barangolni és mindenféle varázslény után kutatni.
Előfordul, hogy néha túl sokat beszélek és észre sem veszem rögtön, csak sokára esik le, hogy talán a másikat is szóhoz kellene hagynom jutni. De ha nem panaszkodnak, vagy krahácsolnak, akkor nem ígérem, hogy ez rögtön bekövetezik.
Hűséges vagyok minden téren. A családomhoz, a kevéske barátomhoz és ahhoz a sráchoz akit szeretek. Nem, most nem fogom elmondani konkrétan a nevét annak, hogy ki tetszik, de majd ígérem, te leszel az első akinek elárulom, ha eljön az ideje.
Szeretek zongorázni, olvasni, énekelni - de eddig még nem igen volt senki sem, akinek énekeltem volna, hacsak ki nem hallgatott valaki.
Fogalmam sincs, hogy miért vagyok ennyire visszahúzódó és bátortalan. A rengeteg szurkálódás és ellenem elkövetett gonosz csínyek nagyon rányomták a jellememre a pecsétjüket, ami feltörhetetlennek bizonyult eddig. De hé! Ez az utolsó évem, talán majd most minden megváltozik.

Ha már itt vagy velem, akkor beszélhetünk a külsőmről is, persze. Ami elsőre feltűnik az az, hogy hogy egy fekete keretes szemüveget hordok állandóan. Szükségem van rá valamilyen szinten, mert nem akarom, hogy tovább romoljon a látásom. Enélkül is simán látok, de olvasni már nem tudnék távoli szövegeket. Szőke hajammal és kék színű szemeimmel ez egy különleges párosítás. Úgy vélem a szemüveg csak karakteresebbé teszi az arcomat és még ártatlanabbnak tűnök tőle, mint amilyen vagyok. Sokan mondták már, hogy aranyos vagyok mikor hordom, de kaptam rengeteg negatív kritikát, ezekre viszont igyekszek nem figyelni.
A hajamat legtöbbször kiengedve hordom. Nem szeretem felgumizni, de néha elengedhetetlen, hogy felcsatoljam, hogy ne lógjon bele mondjuk egy bájitalba, vagy ne legyen vizes fürdés közben.
Előfordul, hogy néha kicsit konzervatívabban öltözök mint mások. Ritkán hordok szűk, rövid szoknyákat, jobban szeretem takarni magam. Ha mindent kipakolunk, akkor semmi nem lesz, ami kíváncsivá tenné az ellenkező nemet. Vagy nem? A kirakatokban sincs minden áru kint, csak pár apróság, ami becsalogatja a potenciális vásárlókat.
Butaság lehet, de a kedvenc ruhadarabom az a talárom. Tetszik rajta a Hollóhát címere és mindig büszkén viselem. Van pár ezüst és kék színű ruhám, de azok teljesen véletlenül keveredtek a ruhatáramba. Nem szándékosan vettem olyat, ami megy a házamhoz.
Tetszenek az egyrészes ruhák, a farmerok minden hosszban, a cipők minden fajtában. Tűsarkút kivéve mondjuk, mert nem is értem még azt sem, hogy egyes nők, miért szenvedtetik magukat benne. Egy laposabb cipő, vagy egy telitalpú is tud olyan elegáns és csinos lenni, mint egy fájdalomcipő.