Helena, Katie, Viktor & Lana

Mostanában nem nagyon jövök ki a Griffendélesekkel. Túl boldogak. És a legtöbbjük idegesít.. Ami gáz, mivel én is a "bátor és hősi lelkűek" közé tartozom. Hát persze, csakis..
Mivel egy jó ideje amúgy sem érzek túl nagy késztetést alvásra -azaz rémálmokra-, így pont jól jött ki a késői időpontja is a találkozónak. A hely tökéletes, hisz nem tudhatják milyen helyen akarunk találkozni, akár egy vidámparkot is megbeszélhettünk volna. Ami, így belegondolva elég furcsa lenne. Viktor Krum a hullámvasúton.. Biztos nagyon izgalmasnak találná, főleg hogy ezerszer durvább trükköket vet be meccsek közben. De a gondolatra akkor is majdnem hangosan felnevettem, amivel rögtön le is buktam volna, úgyhogy kis híján elharaptam a nyelvem. De csöndben maradtam.
Arra jutottunk, hogy Lana kitalál egy helyet, mi meg majd hozzá akarunk eljutni, és lesz ami lesz. Könnyen kijutottam a klubbhelyiségből. Meglepetésemre sétálgatnom se kellett, megjelent nekem az ajtó. Benyitottam, és egyenlőre még csak Lana volt ott.
-Szia - köszöntem neki - naa, kit szeretsz nagyon ?- kérdeztem meglóbálva egy üveg Bacardit. Mivel tudtam hogy szereti a Jack Danielst, gondoltam lehet ez is biztos be fog jönni neki.

Kissé csodálkoztam, hogy Lana engem is meghívott, de nagyon örültem neki. Végre olyan emberekkel tölthetek el pár órát, akik nem idegesítenek fel hülye beszólásaikkal. Na jó, Lanának akad egy pár, de azokat még kibírom. A gondolatra is elmosolyodtam, hogyha eszembe jutott a lány modora. Kiléptem a klubhelyiségből, miközben a Kövér Dáma fennhangon panaszkodott!
- Már megint felébresztettek! Öt perce ment ki egy másik lány is!- az a másik lány valószínűleg Katie volt. Ennek örültem. Így legalább biztosan nem átkozzuk meg egymást lanával. Azért jobb vele egy picit vigyázni...
A hetediken elsétáltam háromszor a bűvös fal előtt a bulira gondolva. Hamarosan már bent is voltam. A terem nagyon jól nézett ki, tényleg szórakozásra találták ki. Lana és Katie már egy-egy plüssfotelben ült.
- Sziasztok!- köszöntem hangosan, majd letettem egy dohányzóasztalra értékes csomagomat: Tata egyik házi varázsszesz különlegességét. Már vártam, hogy megkérdezze valamelyik lány, mi is van abban az üvegben, ami élénkzöld színben világít, és néha mozdul egy picit. A szesz nagyon csúnya volt, állaga leginkább a... inkább nem mondom ki mihez hasonlított. Azonban, ebből elég volt egy korty is. Felért három üveg Lángnyelv Whiskyvel, és az íze messze túlszárnyalta azt. Csak a látszatot kellett leküzdeni...

Nem voltam túl járatos a Roxfortban, úgyhogy nekem külön használati utasítást kellett mellékelni a Szükség Szobájához, mert fogalmam sem volt hogy jutok oda. Kissé kétkedve néztem a falra, aztán a buli gondolatára mégis csak megjelent egy ajtó és belépve meg is pillantottam a három lányt. És most már előszedhettem azt, amit a legutóbb rejtegettem.
-A haverom nagyapjának titkos összetevőjű pálinkája. - Ezzel le is tettem az asztalra a lapos üveget, majd kétkedve a zöld izére néztem. Bizarr volt.
-Az mi? - Nem tudtam róla levenni a szemem, még akkor sem, amikor leültem Lana mellé. Végül meguntam a nézegetését és merészen felkaptam az üveget és lecsavarva a tetejét meghúztam. Jólesően végigmarta a torkomat és a szemeim kigúvadtak tőle. És finom volt.
-Nemtom mi ez, de állat. - Vigyorodtam el. Továbbkínáltam, mert gondoltam, ha esetleg más is kételkedik, én már túléltem, így nyugodt lehet.

- Ohh köszönöm,ilyen szépet még soha sem mondtak nekem  - mosolyogtam Lanára.
Igazából nem nekem kéne örülnie, hanem az egyik szobatársam szüleinek. A csaj annyira béna, hogy a szülei titokban becsempésztek neki piát hogy végre csináljon valamit. Persze neki nem kell, ezért gondoltam biztos nem fog haragudni ha eltűnik a Bacardi. Ha meg igen, akkor se tud túl sok mindent tenni ellenem.
- Szia Helena! - örülök hogy eljött, Ő az egyetlen Griffendéles akivel szóba állok. Ami miatt a szüneteim eléggé unalmasak, mert azért mégse fogok mindig a nyakán lógni.
- És igen, megérkezett az est utolsó vendége, az egyetlen hímnemű, Viktor Krum, tapsot neki. -konferáltam fel Viktort. - Szia.
Kicsit furcsa, hogy a világhírű kviddicsjátékos mostanában igen sokat lóg a Roxfortban. De ez nem az én dolgom. Bár kíváncsi vagyok.. Majd megpróbálom kideríteni valahogy.
- Remélem nem erjesztett trolltakony Helena, mert akkor kinyírlak - mondtam,miközben elvettem az üveget.De azért persze én is ittam egy kortyot. Inkább nem húztam olyan nagyot, mert ha még Viktornak is kikerekedett a szeme akkor biztosan ütős. És jól jártam, nagyon durva. De mivel egyben finom is, ittam még egy nagyobb korttyal.
-Oké, helyesbítek, akármi is legyen ez,nem érdekel:imádom!

Megérkezett Viktor is, és ő se valami egyszerű piát hozott magával.
Megmosolyogtam mindenkit, miközben jókat kortyoltak a takonyból.
- Ne aggódj Katie, ez nem erjesztett trolltakony. Az csak adalékanyag- tettem hozzá, és a várt hatás nem maradt el. Jól szórakoztam- Nehogy el higgyétek...- nevettem hangosan, pedig még nem is ittam. Szemezni kezdtem a Viktor által hozott üveggel, majd felvettem, és óvatosan meghúztam. Szerencsére csak óvatosan, mert így is végigmarta a torkomat- Ütős ez is- tartottam vissza a köhögésemet. Nem is tudom, mikor ittam utoljára. Régen, ebben biztos voltam.
- És, Lana, azon kívül, hogy lerészegedünk, mit szeretnél csinálni?- őt kérdeztem, hiszen ő hívott meg minket. Vártam a válaszát.

Most, hogy végre elkezdtük próbálgatni egymás hozott cuccait, egészen jó hangulat kezdett kerekedni. Konkrétan sokkal jobb, mint legutóbb. És én se éreztem magam egy doboznak. Kíváncsian figyeltem a többiek reakcióját a trutyira egészen addig, amíg Helena be nem próbálkozott az enyémmel.
-A titkos összetevőt senki nem ismeri. De jobb is. - Hallottam már bizarr pletykákat, hogy mi az és egyik sem volt kifejezetten csábító, úgyhogy a tudatlanság kellemes volt. Miután aznap felettébb jól néztem ki, pedig elfelejtettem megborotválkozni, megbátorodva engedtem el egy gúnyos megjegyzést.
-Nem játszunk a zsíros hajú tanárral. - Mondjuk velem olyan sok mindent nem tudott csinálni a pasas én már nem is jártam iskolába és nem volt tilos ott lennem, ahol voltam, de nem derített jókedvre a jelenléte.

- Hé Lana, ugye nem tervezted egyedül meginni az egészet? - nyúltam a Bacardiért. Még nem ittam mugli piát, és kíváncsi vagyok milyen lehet.
- Na, azt inkább én is kihagynám. - nem indokoltam meg miért. Gondolom azt hiszik utálom Pitont, mint minden Griffendéles. De nem. Persze nem szoktam vele beszélgetni, és szerintem pont úgy rühell engem mint mindenkit a Mardekárosokon kívül. De én csípem a humorát. A Házkupa meg nem érdekel annyira hogy érdekeljen ha pontokat von le tőlem/tőlünk. Persze szeretek versenyezni, és amiben elindulok, azt meg is akarom nyerni. De nekem elég ha a kviddicsben győzünk, a többi lényegtelen. Hisz Harryék úgy is csinálnak valami világmegmentőt és kapnak pár száz pontot Dumbledoretól.. De a lényeg az, hogy békén akarom hagyni a "zsíros hajú tanárt".
- Inkább üvegezzünk. De persze nem a Margaret-féle smárolj mindenkivel!-re gondoltam. Felelsz vagy mersz. Bár a megfelelő ötletekkel mindkettő ugyanolyan érdekes lehet! - vigyorodtam el. Kíváncsi vagyok hogy vajon belemennek-e..?

Elégedett fejjel figyeltem, ahogy mindenki lopja mindenkitől a piát, én inkább magamévá tettem egy üveg lángnyelv whiskyt. Megnyugtatott, hogy nem kell azzal a fura fazonnal találkoznom. Biztos nem ő lett volna a sarki kocsmabeli haverom. Én is elmosolyodtam Lanával együtt, majd a figyelmemet már hamar lekötötte Katie felvetése. Hát, ha valóban nem úgy akarják, ahogy a múltkor...
-Benne vagyok. - Egyébként még vagy száz idióta poén eszembe jutott erről, de még én sem voltam elég oldott az elsütésükhöz, inkább a whiskyt iszogattam szépen.
-De most nem én kezdek. - Nagy a baj, ha az ember egyszerre egyensúlyoz a Viktor Krumság, az úriemberség, meg a lerészegedő között. Még kérdéses volt, hogy melyikük győz. Addig úgy döntöttem, én vagyok a párna a kanapén. Aztán beszélő párnává változtam.
-Legyen tétje is! - Ingyen nem lenne benne poén, hogy bevállaljunk bármi őrültséget. De további ötletek nem voltak várhatók tőlem.

Gondoltam hogy belemennek, nem ijedősek. Csak sajnos az általam kitalált játékhoz még kéne nekem egy kis bátorság, úgyhogy én is ittam Viktor piájából. Fhu.. Nehéz eldönteni ez e a jobb vagy a trolltrutyi. De az biztos hogy hozzájuk képest minden más csak víz.
- Akkor játsszunk! -vigyorogtam.
Mivel Viktor nem akart kezdeni, Lana pörgetett. És a nyertes.. Katie Bell. Uhw, jobban örültem volna ha valamikor később kerülök sorra, de ez van.
- Természetesen merek. - Ha már csinálunk valamit, csináljuk rendesen. Bár fogalmam sincs milyen feladatok lesznek, legutoljára általánosban üvegeztem, ami azért más tészta. De akármit is mondjanak, megcsinálom.

Kivételesen nem ragadtam magamhoz a kezdeményezést, mert a múltkor a dolog közepébe berontott a kedves tanárbá. Ennek a többiek se örültek, de én főleg nem, így elmélyülten tanulmányoztam, ahogy Lana pörget. Az üveg viszont nem nálam állt meg, pedig szerettem volna. Kíváncsi voltam, hogy ki mit tartogat számomra, de most Katie-é volt a szerep. Én meg amíg ő eldöntötte, mit akar, szépen kiürítettem az üvegemet. Fura, nálam sose tartott sokáig kiüríteni folyadékkal teli edényeket.
-A bátor Katie! - röhögtem fel. A pia még nem szállt eléggé a fejembe, viszont a társaság egész jó hatással volt rám és egészen elszabadultam. Majdnem úgy éreztem magam, mint amikor seprűn ülök. De csak majdnem. De talán némi köze volt hozzá a whiskynek is, mert nemes egyszerűséggel fogtam magam és átkaroltam Lanát, a szememet a griffendéles lányra függesztve,, hogy mi sül ki ebből a mai szép akcióból.

- Házad a Griffendél.. - mondtam, kb. semmi lelkesedéssel.
Vártam, vajon milyen feladatot kapok. Valami durvára számítottam, egy igazi őrültségre. Erre Lana felállt, és csinált nekem egy hányás koktél. Ennyi? Jó, tudom hogy nem állok bevállalós lány hírében, de azért reménykedtem..
- Ennyi? Kb. mintha azt mondanád hogy nyaljam meg a falat. -fintorogtam - Na, igyunk.
Felemeltem a poharamat, és hirtelen ötlettől fogva megkocogtattam a szélét.
- Kedves egybegyűltek, igyunk a mai estére. Amit teszünk, lehet hogy elfelejtjük a sok piától, de lehet hogy még öregkorunkban is sztorizgatni fogunk róla. Csirió. - mondtam, és jól meghúztam a.. valamit. Ami meglepően jó volt. Szinte csak Helena zöld trutyija érződött, meg valami enyhe hányás-szerű íz. Túl lehetett élni. De amint lenyeltem, iszonyúan elkezdte marni a torkomat, és eléggé meg is szédültem - Basszus, ez állati! Egy korty és részegebb vagy mintha egész éjszaka csak piáltál volna. Huhh.Na kér valaki? -vigyorogtam. Remélem kihívásnak veszik.

A kedvencem Viktor itala volt, és abból jelentős mennyiségűt megittam már. Szerencsére a Tata trutyija után nem lettem részeg a pálinkától, de kezdtem már egy picit oldott hangulatba kerülni.
Kíváncsian vártam, hogy ki lesz az első felelsz vagy mersz játékos. Szívesen kezdtem volna én is, de végül Katie-ra jutott a sor. Lana összekevert neki egy koktélt, amelyben szinte minden volt. Vártam Katie arcát, és meglepetten tapasztaltam, hogy azt mondja, jó, és ütős. Mikor megkérdezte, hogy ki kér, és egyből válaszoltam:
- Majd én! Kíváncsi vagyok lekörözi-e Tata legjobb főzetét. A trutyi csak a második legjobb- tettem hozzá, majd elvettem a griffendéles lánytól a poharat, és meghúztam- Ez tényleg jó!- kiáltottam fel. Ettől éreztem, hogy egy nagyot ugrottam a részegség felé- De a legközelebbi bulira hozok egy jobbat- már előre vártam az alkalmat.
- Na, ki jön?- kérdeztem. Most Katie-nek kell pörgetnie, hiszen teljesítette a feladatot. Mifelénk legalábbis ez így volt.

Kissé csalódottan néztem a kanapé támláján maradó üres kezemre, de így jártam. Nekem ettől még megmaradtak bizonyos terveim. Mire Lana visszatért, már kíváncsian lestem, hogy mi sül ki a mindenféle bigyóból. Én kétkedve néztem rá, de miután Helena is kijelentette, hogy jó, kikaptam a kezéből és húztam belőle egyet. Tényleg erős volt és én is megéreztem belőle a löketet. S a griffendéles lány kijelentése után már kíváncsian vártam, hogy mi lehet az első számú, ha lekörözi ezt, bár a trutymója sem volt semmi. A kezem lecsúszott a támláról Lana vállára, a másik kezem meg felé nyújtotta az üveget.
-Kemény. - Kíváncsian lestem a hatást most, hogy tudtam, milyen, majd én is várakozó álláspontra helyezkedtem, hogy ki felé fordul az üveg. Én még csak el se gondolkoztam, hogy mit fogok kérdezni. Majd valami úgyis jön. De ehhez először egyáltalán sorra kellett kerülnöm. Az előbb tapasztalt után már attól nem féltem, hogy megmérgeznek.

Most hogy már mindenki ivott a Lana-mixből, teljesen elengedtük magunkat. Kíváncsian néztem ahogy pörög az üveg. Na vajon ki lesz a szerencsés.. És végre megállt, Viktorra mutatva.
-Nos, Viktor.. Felelsz vagy Mersz? - kérdeztem mosolyogva.
Akármelyik opciót is válassza, vannak ötleteim. Bőven.. Bár még nem döntöttel el mennyire legyek gonosz. De akármit is mondok, tudom hogy meg fogja csinálni/ válaszolni fog. Hiszen egyetlen férfikén nem tűnhet ijedősnek. Hahahaha. Most hangosan nevettem, vagy gondolatban? Mindegy.

Türelmesen vártam, de az üveg most sem engem választott ki. Ha még sok körig megy ez, beveteke gy varázslatot..., gondoltam, majd elvetettem az ötletet. Itt, ezen emberek közt ezt nem szabad, figyelmeztettem magamat.
Nagyon vártam már, hogy mi lesz Viktor feladata, hiszen őt akár egy jól irányzott kérdéssel is sarokba lehet szorítani. A gondolattól is széles vigyor terült szét az arcomon. Hátradőltem kényelmes plüssfotelemben, és vártam: mi lesz a játék következő izgalmas része.

Fura volt a frissen kevert pia, de nekem bejött. Aztán ahogy észrevettem, hogy Lana figyel. Furcsa volt, hogy most engem néz valaki és nem én őt, de aztán viszonoztam a pillantását néhány pillanatig, amiből Katie hangja riasztott fel, mert kipörgettem. Időközben majdnem megfeledkeztem róla, hogy hol vagyunk és mit csinálunk. Végül zavartan az üvegre néztem, aztán a lányra.
-Merek ám! - közöltem kicsit hangosabban, mint szerettem volna, aztán behúztam a nyakam. Nem volt egy túl gyakori szokásom, hogy kiabálok. Aztán elvigyorodtam és kihúztam inkább magam bátran, hogy állok elébe, ne tessék engem kímélni. És reméltem, hogy nem kell kiugranom az ablakon.