Margaret Waldorf & Sirius Black

Vendég

A nappaliban ültem egy üveg bor társaságában, kezemben régi újságokkal, melyek még az Azkabanból való szökésem idejéből vannak. Siport felküldtem az emeletre, hogy takarítsa ki a szobám. Az újságra pillantva eszembe jutottak a régi emlékek. A dementorok az Azkabanból, Petigrew árulása, amikor eljátszotta a halálát, a kicsi Harry, amikor Jamesék felkértek, hogy legyek a keresztapja, a gyermekkorom, a Főnix Rendje megalakulása...rég volt, nagyon rég. De szerencsére már minden megoldódott. Csak ne lenne ez az idióta rendelet...nem teljesen értek vele egyet. Megszabják, hogy ki kivel házasodjon? Ez olyan, mint amikor a középkorban a király eldöntötte, hogy a lánya kivel fog összeházasodni, csak a lány nem akarta. Én máshogy gondolom ezt, de a Mágiaügyi Minisztériummal nem szállhatok szembe, akárhogy is...

Merengésemből a csengő hangja riasztott fel. Felálltam, az ajtóhoz létem, majd megragadtam a kilincset és kinyitottam az ajtót.

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_mkmvv3APfF1sn8jwpo1_500

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_mkmvv3APfF1sn8jwpo1_500

Vendég

Olyan hideg van itt kint! Meghalok ha még harminc másodpercig itt kell álnom kint. Oké, persze, nem kellett volna ennyire rövid szoknyát felvennem, de hát mit tehettem? Ez egy randi nem? És a jó csajok szoknyát viselnek a randikon, lábvillantós szoknyát. Szerintem tetszeni fog neki, de majd meglátjuk.
Remélem valami meleg ital lesz odabent.
Mi lesz már? Hányszor csengessek?! Nyisd ki, blöki, nyisd ki!
Na végre.
Sirius Black tetőtől talpig egy szál hálóköntösben lépett ki a bejárati ajtón, hogy utat nyisson befelé a házba, én pedig büszkén, erotikusan illegetve magam, foglaltam el helyem az ősrégi előszobában. Az effajta régi kúriák mindig megbűvölnek ezért rögtön nézegetni kezdtem a falon sorakozó képeket, de Sirius beinvitált a nappaliba én pedig engedelmesen szaladtam, rekedt, mély hangja után.

Vendég

- Adhatok egy pohár bort a kisasszonynak? - kérdeztem.
Margaret bólintott, én pedig gyorsan beszaladtam a konyhába egy pohárért. Mikor visszaértem, Margaret egy engem ábrázoló festményt bámult. Megjegyezte, hogy kitűnően festek rajta, én pedig mosolyogva töltöttem ki neki a vörösbort. Margaret szaglászni kezdte az italt, reméltem nem azért, mert rossz. Úgy tűnik igazam lett, ugyanis jóízűen kortyolgatni kezdte, én pedig ugyanezt tettem saját pohár borommal. Megköszörültem a torkom, majd ,megkérdeztem tőle:
- Hogy tetszik a ház?

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_m9441f2jR81rdqhsxo1_500

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_m9441f2jR81rdqhsxo1_500

Vendég

Hogy tetszik? Elképesztően csodálatos, de nem hiszem, hogy ez kifejezi a rajongásom az antik remekművek iránt. Míg a bort kortyolgattam és a válaszom fontolgattam, addig szememmel a hajdani, kacifántos festéseket néztem a falon majd amikor megittam a bort, elmosolyodtam és így feleltem:
- Gyönyörű. Bizonyára elég régi. Tudja elég régóta próbálom megközelíteni az efféle helyeket, de sehol sem sikerült hasonlót látnom. Tényleg egyedi.
Közelebb húzódtam hozzá és megnyaltam a szám. Csak remélhettem, hogy megmutatja a hálószobáját is.

Vendég

Szóval tetszik neki a ház...ennek örülök. Bár már sokan mondták ezt, azért jólesett ez a pár kedves szó.
- Nos Margaret, mit szólnál ha tegeződnénk? - kérdeztem tőle. Láttam, hogy poharában elfogyott a bor, ezért teli töltöttem. Margaret eléggé kicsípte magát. Már ha egy lányról (avagy nőről) szokás ezt mondani. Szoknyája elég rövid volt, nem volt nehéz kitalálni, vajon miért. Emelett egy aranyos blúzt is viselt gondoskodva arról, hogy a férfiak pillantása hova tévedjen. Kissé kínosan éreztem magam ebben a hálóköntösben, de sebaj, csak nem gondolja, hogy igénytelen vagyok.

Vendég

Milyen figyelmes úriember!
Felkaptam a teli töltött poharam és hamar lehúztam az első kortyot. Nagyon ízletes volt az ital, ezért nagy nehezen tudtam csak véget vetni a további ivászatnak.
Itt az ideje a beszélgetésnek!
Mélyen a varázsló szemeibe néztem, majd elmosolyodtam, bájos fogsorom kivillant. Így szóltam:
- Nos, nem bánom... Sirius.
Hála Merlinnek elég érzékien mondtam ki a nevét, így sikerült mosolygásra késztetnem.
Túl sok Maggie! - villogott a vészjelző a fejemben, de az a másfél pohár bor száguldozni kezdett az ereimben. Élveztem a játékot és kész voltam magam odaadni.
Nagyon tetszett a mintás, smaragd - arany hálóköntöse és az, hogy csak egy selyem ruhadarab választott el kivillanó mellszőrzetétől.

Vendég

- Mesélj magadról Margaret! - kérleltem a lányt. Mivel az én poharamban is elfogyott a bor, teletöltöttem. Furcsa, hogy itt ül mellettem egy Mardekáros lány (avagy hölgy). De nem ítélek el elsőre senkit. Ismertem jó pár rendes Mardekárost. Amúgyis mesélni fog magáról, kiderül, hogy olyan-e, mint a szüleim vagy mégse. De reméljük, hogy az utóbbi. Eddig megfogott, bár az öltözéke kicsit "merész" (már ha szabad így fogalmaznom). De ezeknél a mai lányoknál nem meglepő az ilyen. Egyáltalán nem. Mivel Margaret poharából is rohamosan fogyni kezdett a bor, megkérdeztem tölthetek-e bele, mire ő mosolyogva bólintott. Miután kitöltöttem neki a bort, rám kacsintott.

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_m9441f2jR81rdqhsxo1_500

Vendég

- Nos, 17 vagyok, ez az utolsó évem és alig várom, hogy vége legyen, mert nagy terveim vannak! Szeretnék gyógyítóként dolgozni, van szemem az efféle dolgokhoz. Kitűnő vagyok ezért sokan nem szeretnek, de nem azt mondom, hogy nincsenek barátaim. Tudod, én rossz kislány vagyok, ezért a viselkedésem ártalmas lehet és néha nem vagyok beszámítható...
A számat harapdáltam majd a térdére tettem a kezem és egyre feljebb csúsztattam. Hevesen vártam a reakcióját.

Vendég

- Szóval gyógyitó? Nemes szándék vezérelhet, ha ilyen szakmát választasz magadnak. - mondtam neki, majd rámosolyogtam. Keze már olyan helyeken járt, hogy már csak a hülyének nem esik le, mit akar tőlem. Egy 17 éves lány. Egy 17 éves lány ül itt mellettem. Én meg 37 vagyok. Akárhogy is nézzük, ez 20 év korkülönbség. Az apja lehetnék. Miért akar egy 17 éves lány egy 37 éves férfival "kikezdeni"? Nem hiszem, hogy jóképűbb vagy vonzóbb lennék a roxforti ifjaknál. De hát akkor még is miért? Ki tudja, talán csak maga Merlin. És persze Margaret. Végül kellő erőt vettem magamon, megköszörültem a torkom, mélyen a szemébe néztem és megkérdeztem tőle:
- Margaret, miért pont én? - így kimondva a kérdés elég hülyén hangzott, nem is drámaian, inkább viccesen.

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_m9441f2jR81rdqhsxo1_500

Vendég

- Óh, sajnálom ha... Én csak... - hebegtem és kissé megilletődtem, hiszen azt gondoltam, hogy vonzónak tart. Lehet, hogy hülyét csináltam magamból? Vagy csak a bor volt sok? Vissza kell vennem az önbizalmamból! Kegyetlen vagyok! Vagy csak túl fiatalnak tart? Nem értheti! Nekem nem számít, hogy hány éves! Nekem férfi kell, nem pedig komolytalan srác, aki össze - vissza röhög az órán és azzal henceg, hogy hányszor bújt ágyba az adott lányokkal. Ez nem fair!

Margaret Waldorf & Sirius Black Blair-waldorf-crying-gif-hurts-sad-Favim.com-231295

Margaret Waldorf & Sirius Black Blair-waldorf-crying-gif-hurts-sad-Favim.com-231295

Vendég

- Semmi gond Margaret, én csak nem értem, hogy miért pont engem akarsz - mondtam abban reménykedve, hogy nem tűnt túl bénának - Hisz a Roxfortban is biztos találnál magadnak való fiút. Vagy ha nem is a Roxfortban, de a korosztályodban biztosan. Egyébként az új rendelet szerint neked már van barátod nemde? Bár neked még nem említettem, de nem nagyon értek egyet a rendelet azon részével, ahol megszabják, hogy kinek kivel kell házasodnia. A származás szerinti "csoportosítás" rendben lenne, de ez? Ez nem. - mondtam el Margaretnek a véleményemet az új rendelet felől, amit ha tehetném szívesen megváltoztatnék.
- Egyébként neked mi a véleményed róla? Mármint a rendeletről. - érdeklődtem.

Margaret Waldorf & Sirius Black SB-sirius-black-28771963-500-350

Margaret Waldorf & Sirius Black SB-sirius-black-28771963-500-350

Vendég

- Teljesen felesleges ezt kérdezned. Nekem nem korosztályom béli fiú kell. Érted? Úgy érzem, hogy te sok mindent meg tudnál nekem adni. Hisz olyan kedves vagy és tetszik a hálóköntösöd is. - elmosolyodtam és arra számítottam, hogy ő is ezt teszi, de csak kortyolt egyet a kezében tartott pohárból majd maga elé meredt.
- A rendelet... A rendelet igen kényes téma a számomra. Nem értek vele egyet, kínzásnak tartom, ami felesleges. Miért ne házasodhatna minden boszorkány és varázsló úgy ahogy akar és azzal akivel akar? Miért kell megkülönböztetni az egyiket a másiktól? Felháborítónak tartom. Remélem kielégítettem a kíváncsiságod.

Vendég

- Nos, a hálóköntösömet még az apámtól örököltem, aki szintén az apjától és így tovább. Tehát elég régi, de örülök, hogy tetszik. Egy valamit azért kérlek magyarázz el nekem, Margaret. Mégis mit értesz az alatt, hogy sok mindent meg tudnék neked adni? Hosszútávon gondolod ezt? Vagy mégis hogy? Az meg, hogy kedves vagyok relatív. Persze, hogy kedves vagyok, igyekszem mindenkivel kedves lenni. - hadartam el és közben abban reménykedtem, hogy nem talál túl durvának, nem akartam megbántani. Még hogy ő meg én...nem is tudom. 20 év az 20 év. Akárhogy is nézzük. De ki tudja mennyit iszunk még ma este...
- Nos, Margaret? Szóval? Hogy érted azt, hogy sok mindent emg tudnék neked adni? - kérdeztem.

Vendég

- Innom kell! - mondtam mosolyogva habár akár egy vicsorgásnak is beillett volna, hiszen teljes erőbefektetés kellett hozzá, hogy mozgásra bírjam az arcizmaimat. Felkaptam a teli poharat és lenyeltem a benne rejlő vörös folyadékot majd hátradőltem és a hajamat piszkálva kezdtem neki.
- Tudod, nekem egy érzéki férfire van szükségem, aki már elég élettapasztalattal rendelkezik minden téren. Nos, azt hiszem te pontosan ilyen vagy. És legfőképp magányos. És ki akar magányos lenni?
Az ajkaimat cirógattam, majd lábam átvetettem az övén és engedtem, hogy megbámulja csupasz, fehér combom.

Vendég

- Szóval egy férfira van szükséged. Értem. Örülök, hogy tetszem neked, de nem tudom, hogy ez... - mondandómat Margaret csókja szakította félbe. Ajkai forróak voltak, mint a tűz.
Nem tudtam, hogy mit tegyek. Folytassam? Vagy mégsem? Ha az eszemre hallgattam volna, akkor biztosan az utóbbit választottam volna, de mivel bennem is beindultak a hormonok(?), így folytattam. Biztos voltam benne, hogy ez nem jó ötlet (avagy cselekedet), hiszen Margaret és énköztem kereken 20 év korkülönbség volt, de nem bírtam ellenállni. Tudtam, hogy hosszú távon ez nem működhet. (Vagy mégis?)

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lb51cv59yF1qbo8reo1_400

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lb51cv59yF1qbo8reo1_400

Vendég

Merlin! Milyen hűvösek az ajkai. Azt hiszem itt el kell a segítség!
Nyelvem forró táncot járt a régóta érintetlen ajkon, mely csókjaim múltával egyre követelőzőbb lett. Nem gondoltam bele, hogy mit csinálok. Nem érdekelt, hogy mit gondolnak rólam, hiszen testemben rég nem tombolt ekkora vihar. Majd szétszaggatott.
Sirius nyelve mélyen lenyúlt a bensőmbe, kezei pedig kívülről kínoztak, mint ezernyi, pihe - puha madártoll - csiklandozta meztelen bőröm. Sóhajtozni kezdtem, amikor a varázsló az ágyra döntött és hevesen a nyakamnak kezdett neki. Legszívesebben magamra rántottam volna, de kapálódzó kezeimnek hála, a borosüveg a földön landolt.

Vendég

Innen már nincs menekvés - gondoltam magamban. Ám mikor Margaret kezei pont a borosüveget találták el, azt gondoltam ennél viccesebb nem lehetne a helyzet. Az üveg szilánkjai egyenest a hajamba potyogtak, a maradék ital pedig meztelen testemre folyt.
- Most mi legyen? - kérdeztem Margarettől, mire ő vállat vont. Kezeimmel próbáltam kiszedegetni az üvegszilánkokat hajamból, többé - kevésbé sikerült is. A bort ingemmel itattam fel. Mikor már szinte csöpögött a bor az ingemből, messzire dobtam és már csak Margaretre koncentráltam.
Vajon most mit szólnának a Főnix Rendjének tagjai? Hogy egy diáklánnyal hancúrozom itt a nappalim közepén.

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_m9441f2jR81rdqhsxo1_500

Vendég

- Óh, Merlin! Hogy lehetek ilyen átkozottul kétbalkezes?! Sajnálom!
Ám amikor Sirius hátára pillantottam megkövültem. Hatalmasat nyeltem és győzködni kezdtem magam, hogy nem hihetek saját szemeimnek.
Nem, nem, nem! Ez nem lehet igaz! Biztosan elátkozott a sors!
Sietve lelöktem magamról a súlyos testet, majd letéptem a ruhám szegélyét, hiszen a mágus vérzett. A színezett szilánkok össze - vissza vagdosták finom bőrét, így kénytelen voltam lemondani a ma esti kis ,,programról". A vékony ruhadarabbal felitattam a friss sebet, melyet önnön balgaságom okozott és megpróbáltam határozottnak tűnni.

Vendég

Amikor hanyatt feküdtem éles fájdalom hasított a hátamba. Margaret ráadásul kiabált és sikítozott egyszerre vérző hátam láttán. Próbálta elállítani a vérzést, de tevékenysége haszontalannak bizonyult. Én a hasamra feküdtem, hátha úgy könnyebb lesz. De a vér csak folyt és folyt. Margaret szerint a vágás úgy 5 cm-es lehetett, tehát viszonylag nagy. Én meg csak arra tudtam gondolni, hogy ezek életem utolsó percei.

Amikor magamhoz tértem, még a nappaliban voltam, a kanapén feküdtem. Margaret és Sipor sebemet kötözték. A szőnyeg csupa vér volt, bele se merek gondolni, mennyi vért veszíthettem. És ez az egész csak egy üvegszilánk miatt...

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lr8j4rwJnt1qcws3po1_500

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lr8j4rwJnt1qcws3po1_500

Vendég

Hála Merlinnek!
Melegség áradt szét a testemben, amikor Sirius kinyitotta a szemeit és legelőször engem pillantott meg. Végtelenül megkönnyebbültem és uralkodnom kellett magamon, hogy ne látsszon meg rajtam a végtelen boldogság. Próbáltam elküldeni a manót, hogy minél előbb magyarázkodni tudjak, de a kis ráncos lény nem mozdult.
Gondolhattam volna...
Mély levegőt vettem, majd ülő helyzetbe segítettem a férfit és olyan távol ültem tőle, amilyen távol csak lehetett. Féltem, hogy ostoba nőcskének tart és az egész eset okozójának. Egész életemben nem szégyelltem magam ennyire, pedig rosszabb dolgok is történtek a jelenlétemben. El akartam futni és itt hagyni az egész Grimmauld téri házat, de a vendégszeretetet meg kellett valahogyan hálálnom, így nem hagytam cserben a sérült mágust.

Vendég

Még szerencse, hogy nem történt komolyabb bajom - gondoltam magamban. Margaret felültetett, mire én hangos jajveszékelésbe kezdtem. Úgy éreztem magam, mintha én lennék az öreg Bathilda Bircsók. Azt beszélik, az utolsó napjaiban ő is hasonlókat jajgatott - Merlin nyugosztalja. Sipor rögtön felajánlotta, hogy hoz nekem egy pohár vizet (mivel borból elég lesz mára). Én bólintottam, házimanóm pedig csettintett egyet és máris ott volt a kezében egy pohár víz. A poharat számhoz emeltem, majd kortyolgatni kezdtem a benne lévő friss, hideg vizet. Nagyon jól esett, csak a hátam ne fájna! De csak elmúlik...majd...egyszer.
- Biztos nem kéne orvoshoz menni a hátammal? - kérdeztem - Én elhiszem, hogy jól bekötöztétek, de mégis. Egy orvos mégiscsak orvos...

Vendég

- Nem! Elfelejtetted, hogy gyógyítónak készülök. Már bekentem egy kenőccsel. A táskámban mindig van belőle, pont ilyen esetekre. Persze, ne hidd azt, hogy sűrűn fordul elő csak... Nem. - mondtam mosolyt erőltetve az arcomra, majd felálltam és eltépett ruhámat kezdtem igazgatni zavarodottan.
- Sirius, nagyon sajnálom! Tényleg. Nem állt szándékomban ezt... művelni. Annyira...ügyetlen vagyok! Jobb lesz, ha most elmegyek.
Még egyszer utoljára körbenéztem a nappaliban, méltó búcsút vettem tőle, majd sírásra görbült ajakkal megindultam az előszoba felé,.

Vendég

- Tudom hogy gyógyítónak készülsz, de még nem vagy elég képzett. - mondtam Margaretnek remélve, hogy nem sértettem meg.
- Ne menj még, várj! Igazán nem haragszom rád, tényleg. Beszélgessünk! - próbáltam győzködni a lányt.
- Élvezem a társaságod Margaret. A lány felhúzta szemöldökét, majd elmosolyodott és visszaült a kanapéra. Még egyszer bocsánatot kért a történtekért, én pedig egy pohár vízzel kínáltam. Épp álltam volna fel, de ő visszaültetett a helyemre és azt mondta, hogy majd ő hozza. Én bólintottam, majd Siport felküldtem az emeletre azzal az utasítással, hogy csináljon amit akar.

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lq53d9d2Iy1qfeuiuo1_500

Margaret Waldorf & Sirius Black Tumblr_lq53d9d2Iy1qfeuiuo1_500

Vendég

- Annyira rosszul érzem magam, de tényleg. - kezdtem, de Sirius leintett.
- Felejtsük el!
Elmosolyodtam és őszintén megkönnyebbültem, hiszen azt mondta, hogy kedvel és, hogy felejtsük el az esetet.
- Azért még pár napig érezni fogod. - mondtam a vizes pohárral a kezemben, majd felnevettem. Ő is velem nevetett, majd közelebb húzódott, nekem pedig majd' elállt a lélegzetem. Éreztem testének meleg erejét és tüzét, így beleharaptam az alsó ajkamba és rágicsálni kezdtem. A körmömet nem piszkálhattam idegességemben, így az ajkam maradt. Véremben száguldani kezdett az izgalom lángja. Egy pillanatra behunytam a szemem, de akkor, a mágus ajkai az enyémen landoltak.

Vendég

Szóval folytatódik. Amikor széttört az üveg sejtettem, hogy még nincs vége a napnak. Margaret ajkai forróak voltak, akárcsak 1 - 2 órával ezelőtt. Karjaim körbefonták a testét, éreztem hogy majd' elolvad karjaim között. Tekintetemmel végigtanulmányoztam partnerem arcát, majd testét.
- Gyönyörű vagy - súgtam oda neki, mire elmosolyodott és szenvedélyesen megcsókolt. Teste olyan forró volt, mint az ajkai (ha nem forrób). Éreztem rajta, hogy élvezi a dolgot, akárcsak én. Bár lelkem mélyén tudtam, hogy nem lett volna szabad egy tinilánnyal...a nappalim közepén...de már nem érdekelt. Semmi nem érdekelt.

» Sirius Black & Margaret Waldorf
» Margaret Waldorf kisasszony és Sirius Black
» Helena Goldlion & Sirius Black
» Lana Winters és Sirius Black
» Sirius Black & Helena Goldlion