Alyssha Hackett

Az én történetem....

Úton a Roxfortba, természetesen saját kabinban, szükségem van egy kis időre hogy összeszedjem magamat. De tervezgetés helyett megtaláltam az előző naplómat.. Nézzük csak.
júl.  20.
Ma szuper napom volt! Elmentünk Rachellel meg a csajokkal vásárolni. Párizs,Milánó,Budapest,London,New York.. Mindenhová elmentünk, a szokásos havi shopping-túránkra. Londonban volt egy kis gáz, mert Liz rosszul hopponált és ahogy megérkezett elesett,pont egy hatalmas pocsolyába. Nagyon ciki volt, nem is maradt velünk hanem sírva hazament.(Oké, megértem hogy leégett, de miért nem hozzta rendbe magát és jött vissza?Azért annyira nem nevettük volna ki. Hihi) Így is nehéz volt megggyőzni a többieket hogy lóghasson velünk, mert ugye nem aranyvérű.. De attól még aranyos. Meg kéne látogatnom. De ha túl kedves vagyok vele, Rachel letaszít a trónomról, aminél rosszab nem történhetne velem. AZT NEM VISELNÉM EL.Nem történhet ilyen.Soha.Nehéz volt feljutnom oda. Mugliszármazású vagyok, de mégis tehetségesebb mint mindannyian együttvéve. És ezt ők is tudják.

Szinte már nem is emlékszem arra amikor ilyen próblémáim voltak.. Milyen sekélyes voltam! De mégis, akármit megtennék hogy visszamehessek, akár csak egyetlen napra..
júl. 25.
Sokat gondolkodtam, de végül arra jutottam hogy meglátogatom Lizt.Délelőtt elmentem hozzá, és vittem neki egy hasonló rózsaszín rucit mint amit múltkor viselt, csak ez éppen egy tervezői darab volt. Nehéz volt megszereznem, de megérte. Neki soha sem lehetne ilyene. Tudom, tudom, oltári nagy hülye vagyok hogy segítek neki, de nem baj. Akármi baj történne, Apuci majd segít.És... oké, ezt másnak soha sem mondanám el, de jól esett. De mennem kell, mert Apuval elmegyünk vacsorázni egy különleges helyre, azt mondta meglepi lesz.
Oh, igen emlékszem.. Liz sikongatva a nyakamba borult aztán végigsírta a napot,én meg szerencsétlenül vigasztalni próbáltam..  Mikor hazaértem, Apu helikopterrel elvitt Versailles-be és a kastélyban vacsoráztunk,utána pedig körbejártuk az egészet, miközben a hely építészetéről,történelméről és lakóiról beszélgettünk, csak ketten. Nem tudom hogyan csinálta, de az egész kastély a mienk volt.
júl. 30.
Nem tudom hogy miért, de Apuci nem veszi fel a telefont. Már kezdek ideges lenni...
aug.3.
Már mindenhol kerestem, mindenkit megkerestem többször is, és még mindig nem találják. A mugli nyomozóknak sejtelmük sincsen az eltűnéséről, az aurorok nem mondanak semmit..Így is alig tudtam őket rávenni hogy egy mugli után nyomozzanak, sürgetni már lehetetlen volt őket. De én varázsló vagyok, szóval segíteniük kell!
aug.5.
Már nem tudom hogy mi történhetett... Apuci soha sem hagyna el!NEM! Anyát elvitték a kórházba mert amikor az egyik detektív nem tudta megmondani hol van Apu, hozzávágott egy tányért.. Khm, utána még párat.
aug.7.
Semmi. Egyszerűen semmi. A csajok próbálnak elhívni magukkal, de én csak ülök Apuci szobájában, és várok.
aug. 20.
A barátnőim már nem keresnek,Rachel átvette a helyemet. De nem érdekel. Nem érdekel.Semmi.
aug.21.
Délelőtt a szokásos helyemen vártam, amikor megjöttek az aurorok. Mindig vasárnap jöttek közölni hogy nem tudnak semmit, de ma Kedd van. MEGTALÁLTÁK! El sem hiszem.Miért vágnak ilyen sajnálkozó arcot?!Követelem hogy mondják meg hol van. Egy holttest fekszik a nappaliban. Nem megyek oda. Nem bírom megnézni. NEM LEHET Ő. Amikor odamegyek már alig látok a könnyeimtől. Egy pillantás is elég, és tudom hogy nem Ő az. Akkor meg miért hozták ide ezt az ismeretlen embert?És miért mondja mindenki azt hogy ez Apa?Még csak nem is hasonlítanak...
Mikor azt mondom hogy ezt nem Ő, azt mondják hogy csak a gyász miatt tagadom, mert így könnyebb. De nem őrültem meg, tudom hogy ez nem Apu. Bárhol felismerném!De akkor ki ez a férfi? És miért akarná valaki hogy Aput halottnak higgyék?És a legfontosabb: Hol van Apuci?
Ezekre a kérdésekre azóta sem tudom a választ. De meg fogom tudni. Ha kell az összes fontos ember közelébe kerülök valahogyan, de meg fogom találni Aput.
Hihetetlen hogy mire nem képes a pénz,az akarat és egy szomorú, de csinos arc. Augusztus 21-én még nem tudtam mit kezdjek az életemmel a legjobb barátom, az örök támaszom, APA NÉLKÜL. Másnap elkezdtem tervezni, gondolkodni. Harmadnap kiiratkoztam a Beauxbatons-ból, azzal az indokkal hogy új környezetre van szükségem. Igazán megértőek voltak.. Ha tudnák.. Egyszerűen csak nem maradhatok az országban ahol elrabolták Apát. Mert biztos hogy nem saját szándékból hagyott el minket. Soha sem tenne ilyet.
Elsimert valaki leszek, hatalommal. Ha kell rosszabb mint Apuci elrabló(i)ja.Megtalálom őt/őket.És nem leszek kíméletes velük!
.