Rosalinda Passion

Rosalinda Passion || Linda, Rose || 17 év || Emily Bett Rickards

Teljes név:Rosalinda Passion
Születési idő: 1979. 07. 13.
Születési hely: Franciaország, Versailles
Élőhely: Anglia, Llandrindod Wells
Pálca: 12,5 hüvely, ébenfa, főnix toll
Foglalkozás: tanuló

Ilyen vagyok....

Kezdem a külsőmmel, ez gyorsan meglesz. Röviden: gyönyörű. Hosszabban kifejtve? Egy 175 cm magas, karcsú, szőke, kék szemű bájos ifjú hülgy vagyok. Bőröm szinte hófehér, sokszor hitték már, hogy vámpír vagyok- nem is alaptalanul. Persze nem vagyok az, ám földöntúli szépségem, magabiztos személyiségem, és a pasik iránti olthatatlan vágyam gyakran hozza az embereket kétséges helyzetbe.
Téved az, aki azt hiszi, egoista vagyok. Előbbi pár mondatom alapján teljesen annak tűnhetek, de nem. Én csak az igazat írtam, és csak azzal büszkélkedek, ami tényleges információ. Nyílt személyiség vagyok, és általában kedves az emberekhez. Általában. Ha valaki felhergel (általában egy csaj tud csak ilyet, a fiúk elolvadnak tőlem) akkor csúnyán megfizet tettéért. Rendkívül makacs vagyok, ami abból is látszik, hogyha én elhatározom magam egy dologgal kapcsolatban, akkor addig küzdök, megyek át tűzön-vízen, amíg nem teljesül az akaratom. Mondhatnám maximalistának is magam, és talán tényleg ez a legjobb szó rám. Mindenből a legjobbat akarom, mindenben én akarok a legjobb lenni. A legjobb tanuló, a legszebb boszi, a legjobb kviddicsjátékos- csak hogy pár kedvenc témámat említsem. Ehhez pedig néha-néha át kell gázolnom másokon. Ez van. Épp ezért, nem vagyok túl segítőkész sosem...

Az én történetem....

1979. 07. 13-án születtem, péntek 13-án. Sokak szerint ez rossz előjel, kérdéses volt az is, hogy egyátalán boszi leszek-e. Irigyeim legnagyobb bánatára az lettem, és nem is akármilyen! A 13. nekem szerencsét hozott, eddigi életem folyamán legalábbis. Anyám boszorkány, egy nagyon-nagyon jó boszorkány. Régebben Francia párbajbajnok volt, de most a Beauxbatonsban tanít átváltoztatástant. Szerintem érthető, hogy miért voltam már 12 évesen bejegyzett animágus... Apám kvibli. Ez egy csúnya nyom a múltamban- ránézésre. Apám ugyan már nem él, de életében a dél-afrikai kviddicsválogatott tagja volt. Fehér ember volt (!), csak oda szerződött le. Szülei mindketten varázslók, így fiúk végül mégis belekerült valahogy a varázsvilágba. Fogalmam sincs, hogyan jött össze anyával, de szerelmük gyümölcseként megszülettem én. Mivel a varázstudás (anyám felől), és a kviddics (apám részéről) adott volt számomra, a Roxfortba nem átlagos diákként kerültem be. Mindenből kiváló RBF-et kaptam, tanulnom már nem kell semmit ahhoz, hogy a RAVASZ-okat letegyem. Sokakkal egyezőleg engem is az auror-szakma vonz a legjobban, imádok párbajozni, kémkedni, stb. Nyaranta anya eleget gyakoroltatja velem a dolgokat, még arra is talált megoldást, hogyan kerüljük ki a kiskorúak bűbájgyakorlását szabályozó törvényt. Mindenkinek megfelelek, és ez így jó nekem. Vagyis néha már unalmas, de ez az én dolgom. Mindent mindig megkapok, de ezért tenni is kell. Most éppenséggel életem rosszabbik szakaszát élem ( az elsőt), ugyanis nyáron egy kviddicsbalesetben apám életét vesztette. Már nem fog többé Rose-nak szólítani... Apropó! A nevem. Egyszerűen utálom, aki a teljes nevemet használja, annak régen rossz. Vagy Linda, vagy Rose, de Rosalinda semmi esetre!
Mint ahogyan látszik, elég gyakran tudok témát váltani, eléggé izgága vagyok. Nem tudok nyugton lenni, nekem mindig csinálnom kell valamit. Ezért jó a kviddics. Játszom a házam, a Hollóhát csapatában. Amikor elsős voltam, a Teszlek Süveg nehezen tudott dönteni, hová is küldjön engem. A Mardekárba? A Griffendélbe? Végül Hollóhátas lettem. Nálam az eszem dominál, inkább meggondolkodva cselekszem, mint vakmerően. Persze, ravasz is vagyok, de nem szeretem a sunyiságot. Szeretek a Hollóháthoz tartozni. A legtöbb órám a Hugrabugosokkal van, csak ritkán találkozom Griffendéles, vagy Mardekáros diákokkal- és ezen igyekszem változtatni. De már megint elkalandoztam. Az izgágaságomra visszatérve: amikor már nagyon sok rajtam a nyomás, és már nem bírom elviselni azt, hogy a többiek olyat tanulnak, amit én már évek óta tudok, átalakulok macskává, és úgy járom a Tiltott Rengeteget. Egy édes, szürke cirmoscica képében sokan nem gondolják, hogy én a közelben lehetek. Vagyis gondolják, hiszen bejegyzett animágus vagyok. De Cirminek, a macskámnak hála nem gyanakodnak. Cirmit akkor kaptam, amikor már teljesen kitanultam az animágiát. Szinte pont úgy nézett ki, mint az én macska-alakom.
Jelenleg Angliában élünk anyámmal, de Franciaországban születtem. Sokáig laktunk ott, csak akkor költöztünk át Angliába, amikor megkaptam a levelemet a Roxfortból. A Beauxbatonsba nem járhatok, hiszen anyám ott tanít.
De az életemről ennyit. Nem szaporítom tovább a szót, mert ha jobban belelendülök, akkor sohasem fogom be. Egy szavadba kerül, és hallgathatsz tovább beszélni engem bárhol. Csak ne hívj Rosalindának, mert meghalsz (komolyan beszélek) *ördögien vigyorog*