Lana & Margaret

Vendég

Hűvös esős idő ígérkezett és ahogyan felnéztem az égre, láttam, hogy a sötét felhők sem késlekednek. Jobb kedvem támadt, hiszen végre viselhettem a kedvenc, belebújós, trendi, zöld pulcsim, amelyen anya címkéje lógott. Mi tagadás a mi ruháink a legszebbek a világon! Elmosolyodtam, majd körülnéztem, ugyanis találkozót ígértem Winters- nek. Ideje volt már lenyomnunk valami kis beszélgetős délutánt, mert az utóbbi időben, csak pasik és idióták jutottak nekem. Megvontam a vállam majd finnyásan körbetekintettem, végül pedig helyet foglaltam a puha, élénkzöld pázsiton és úgy vártam a mardekáros érkezését.

Vendég

Hűvös volt kint, szóval fekete bőrdzsekiben és famerben sétáltam le a megbeszélt helyre, Margaret-hez. Egy cigivel a kezemben, gondolatokkal telt fejjel értem le a pályára. Már messziről kiszúrtam a lányt, ahogy a fűben ücsörög. Lassan odaérem hozzá:
- Szia - köszöntem halványan mosolyogva, majd én is a fűbe vetettem magam, törökülésben ültem és még elszívni készültem a dekket. Közben a lány szemébe néztem és arcát fürkészve próbáltam olvasni róla, több-kevesebb sikerrel...
- Mi újság? - kérdeztem, kissé reszelős hangon, nem felé kifújva a füstöt, majd tekintetemet a karikák felé emeltem. Kínzás volt a kviddicspályán ücsörögni, seprű nélkül, nem repülve.

Vendég

- Meg sem kínálsz? - kérdeztem, majd miután megvonta a vállát, odahúzódtam mellé és letüdőztem a dohányt, ami most egész jól is esett. De ennyi bőven elég volt. Nekem elég a pia meg a szex. Más nem is kell.
- A napokban? Nem sok... Meg volt Sirius, Piton meg Krum négy nap alatt, de valahogy egyik sem volt olyan fullos. Tavaly milyen bulikat lenyomtunk! Idén meg csak unatkozom. Kiöregedtem, nem gondolod?
Őszintén mosolyogva vártam a válaszát.

Lana & Margaret Tumblr_mf72wvecXf1r2ugvuo1_500

Lana & Margaret Tumblr_mf72wvecXf1r2ugvuo1_500

Vendég

Felé nyújtottam a dekket, amit egy slukk után vissza is adott. Helyes, több marad nekem... - gondoltam, közben hallgattam, amit mond. Igen, ez Margaret Waldorf, nem is számítottam másra. Elvigyorodtam.
- Igen, egy kicsit - húztam az agyát, a kiöregedésre értve, de mosolyogtam. Amikor elszívtam a cigit a kabátom zsebébe süllyesztettem a csikket. Nem furcsa hobbi volt, hogy gyűjteném őket vagy ilyesmi, egyszerűen nem szemetelek. Ennyi. Főleg a Roxfort-, vagy más varázsvilág-beli hely területén nem.
Közben a tavalyi bulikra gondoltam. Igen, akkor az volt a legfontosabb, de úgy éreztem, hogy idén nyáron kitomboltam magam egy időre. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fogok szórakozni egész évben, hanem azt, hogy ez nem fog a tanulás rovására menni, hogy nem ez az első.
- Lesz mostanában valami? - tudta, hogy bulira gondolok. Tavaly, az utolsó, Roxfortban töltött nap óta nem ittam Lángnyelv Whiskeyt - csak minden mást, mugli piát.

Vendég

- Ma este egy kis griffi szivatós buli. Remélem benne vagy. - kacsintottam majd így folytattam - Elég volt a kis szukákból. A Tiltott rengeteg mellett táborozunk le, aztán elhúzunk, tanárt hívunk, hogy megkapják a magukét. A szokásos...jobbra nem telik.
Tényleg nem volt ennél jobb ötletem. Tavaly móka és kacagás volt minden, csak egyet csettintettem és újabbnál újabb ötleteim születtek. Kedvem lett volna odarúgni az oroszlánoknak, de úgy döntöttem, hogy inkább megvárom az idény első meccsét.

Vendég

Eddig a füvet tépkedtem és a talajt bámultam, majd felemeltem a tekintetemet Margaret-re:
- Nem - mondtam határozottan - Nem vagyok benne - nem mondtam, hogy én is ott leszek az erdő melletti táborban. Nem fújta volna le az akciót így sem, úgy sem, akkor nem mindegy? A további mondandójára nem reagáltam, bár belül már fortyogott bennem a düh.