Helena Goldlion

HELENA GOLDLION || LENA || 17 ÉV || WILLA HOLLAND

Teljes név: Helena Goldlion
Születési idő: 1879. 07. 17.
Születési hely: Anglia, London
Élőhely: Anglia, London
Pálca: 11 hüvelyk, cseresznyefa, főnixtoll
Foglalkozás: tanuló

Ilyen vagyok....

Ilyen vagyok... Milyen vagyok? Ez jó kérdés. Pontosabban rossz. Mert én nem vagyok az a 'jókislány', akinek sokan hisznek. Sőt! Kimondottan gonosz, és szabály-átlépő tudok lenni. Szerencsére azonban nem kapnak el soha- eddig legalábbis még ilyen nem történt, pedig már 7. éve járok a Roxfortba. Na, de kezdjük az elején: milyen vagyok?
Úgy gondolom, a külsőmmel nincs sok baj, hiszen nem egy fiú lohol utánam eredménytelenül. Sokuk teszi nekem magát, de én csak kiröhögöm. Mivel a muglik világában is sportolok, illetve imádom a kviddicset; sportos kinézetem nem meglepő. Gesztenyebarna hajamat általában kiengedve hordom. Középmagas lány vagyok. Barna szemeimmel olyan csúnyán tudok nézni, hogy ellenségeim hátrébb lépnek egyet. Velük kedves nem tudok lenni; kedves csak azokkal a személyekkel vagyok, akiket a barátaimnak nevezek. Sajnos, egyetlen barátom, a baglyom. Nem vagyok túlzottam nyitott személyiség, imádok irányítani, rosszul vagyok, ha megmondják, mit tegyek, és mikor. Ezek alapján az lenne az ésszerű, ha rossz tanuló lennék. De nem. Eddig 4-szer voltam évfolyamelső, majdnem minden RBF-em kitűnő lett( a mágiaismeretet csak elfogadható, mert azt nagyon utálom), és elég különleges átkokat is kitaláltam már, kimondottan ellenségeim számára. Ja, és ha már náluk járunk: nem a Mardekárosok az ellenségeim. Bárki az lehet, aki megbánt. Azt nem tudom elviselni. Kicsit érzékeny vagyok, de ezt senki se tudja, ugyanis kifelé ezt sosem mutatom. Egyedül a baglyom tudja, mit érzek...

Az én történetem....

Az életem eléggé kavarodott volt. Mugliszármazású vagyok, ezért az lenne a normális( velem kapcsolatban semmi sem az), hogy a Roxfortról 11 évesen halljak először. De ez nem így történt. Mindössze két éves voltam, amikor mugli szüleim egy vonatszerencsétlenségben életüket vesztették. Ezután egyetlen élő rokonomhoz, apám nagybátyjának testvéréhez kerültem. Tata, az én távoli rokonom elvállalta nevelésemet. Tata azonban nem egy mindennapi, átlagos mugli volt. Nem. Tata varázsló családból származott, félvér volt. A Durmstrangban végzett vagy egy évszázada. Természetesen titokban tartotta előttem kezdetben a varázsvilágot, és 6 évesen Tata legnagyobb örömére nem kellett tovább titkolóznia. Hegyet másztam, és megcsúsztam. 30 métert zuhantam, majd egy sziklapárkányon kötöttem ki. Tata dehopponált mellém, azt hitte, meghaltam. De tévedett, nekem nem volt semmi bajom. Ezután történt még jónéhány furcsaság, aminek a vége az lett: kiderült, bennem is van mágia. Innentől kezdve Tata tanítani kezdett. Mire a Roxfortba kerültem, már tudtam varázsolni egy másodikos szintjén( amíg kicsi voltam, és nem ellenőrizték a varázshasználatomat, "párszor" gyakorolnom kellett az egyszerűbb bűbájokat Tata pálcájával). A Roxfortban a tanárok imádtak, de a többiek ezért kegyetlenül megutáltak engem. Csúfoltak- egy darabig. Hamar rájöttek azonban, hogy ennek rossz vége lesz, ugyanis van pár személyre szóló rontásom számukra. A suliban a tanáraimat- még Piton professzort is jobban kedvelem, mint bármelyik diákot. Már régóta én vagyok az iskola "kis kegyetlenje", akihez meg  sem próbál senki kedves lenni. Pedig ha megpróbálnák lenne eredménye...
A suliban nem voltam túl népszerű, de a nyarak Tatával nagyon jól teltek. Ő azonban a 1995/1996-os tanév elején meghalt. Azóta egyedül élek nyaranta Londoni házában, és még jobban magamba zárkózom. Szeretek irányítani, vezetni; ha csapatjátékot játszottunk, általában mindig én voltam a kapitány. De Tata halála óta csak csöndben vagyok, nem veszek részt semmilyen játékban, már két éve nem játszom kviddicset sem.
A nyarakat egy London közelében lévő erdőben töltöm, szárnyas lóként. Az olyan lovakat, amiknek szárnyuk van, tehát tudnak repülni, pegazusnak hívják. Én ezt tudom, de nem érdekel. Nekem akkor is csak szárnyas ló. Mivel animágus vagyok, ez nem meglepő dolog, hogy át tudok alakulni valamilyen állattá. Viszont a régmúlt szörnyű emlékeit még így sem tudom elfelejteni.
Hogy minek készülök? Ez jó kérdés. A RAVASZ-okra tanulok, bár sokat már nem kell- szinte minden ehhez szükséges tudás a birtokomban van. Szerintem auror lenne a nekem megfelelő állás. Akkor legalább tényleg kinyírhatnám azokat, akiket nem szeretek...