Leonard Zorner

Lazának tartom magam, gyakran kerülök bajba, de  mindig tudom, hogyan vágjam ki magam a szorult helyzetekből. Okos vagyok, ha szükséges, bármikor elő tudok állni egy jól átgondolt tervvel.  Emellett céltudatos vagyok, aki mindig pontosan tudja, mit akar. Gyakran tűnhetek rosszindulatúnak, de a hozzám méltó emberek társaságában viselkedésem is más.  

Helyesnek tartasz, nem igaz? Kezdjük a hajammal. Vállig érő tincseim feketék, és általában kiengedem, vagy lófarokba fogom össze őket. Kreol bőröm van, ami elég feltűnő jelenségnek számít a sápadt angolok közt.  
Alkatom sportos, karjaim izmosak, hasam kockás. A Sötét jegyen kívül nem viselek tetoválást. Viszont van egy nyaklánc, amit gyakran láthatsz rajtam. Amolyan családi örökségnek számít.

1969. 06. 25-ben láttam, meg a nap világot Angliában. Jómódú családban, születtem. Édesanyám Marianna Whitmore édesapám Christoper Zorner. Édesapám halálfaló volt, még nem édesanyám csak itthon csinálta a házimunkákat. Nagyon rendkívül becsületes tisztességes asszony, és mindenki szereti. Náluk mint, esetleg a többi családtagoknál ez nem, volt érdekházasság hanem, ők tényleg nagyon szeretik egymást és szerelemből házasodtak össze. A gyerekkorom nagyon jó volt igaz, apám tanított nekem sötét varázslatokat. Arra a percre emlékszem amikor még élt, az édesapám beleültem az ölébe, és azt mondta fiam át kell vennem a helyét ha nagy leszek. Sokat olvastam különféle, varázslatokról, és meg is tudom őket csinálni. Na, jó van azért amit nem tökéletesre tudok. Némi kis gyakorlás segíti a munkámat. Kiskoromba szívesen segítettem, a szüleimnek mindenféle munkába. Egy perc alatt megtudom jegyezni a sötét varázslatokat, és csupa okos dolgokat mondok bárkinek akinek a segítségem kell. Még gyerekként aranyos rendes fiú voltam bár, akkor is voltak nagy egóim a szüleimmel szembe. Mivel, a szüleim Mardekárosok voltak ezért természetesen, én is a mardekárba jártam. Nagyon szerettem az osztálytársaim mindig K- kaptam mindenből ami a kiválót jelenti. Néha még az iskolába is csaptam, kisebb nagyobb balhét és igazgató elé vittek, ahol ügyesen kitudtam magam magyarázni, a bajból így a büntető munkákat is elkerültem. Ezek, az évek fognak a legjobban hiányozni. Még kisgyerek koromban megígértem, édesapámnak, hogy ha elvégeztem az iskolát belépek a nagyúrhoz. Szerencsére, ez így is lett mihelyst befejeztem, a tanulmányaim, és rögtön a nagyúr elé léptem és a bal karomra égette a jelét. Egy idő után fájt, de hamar megszoktam és azóta büszkén viselem. Itt egy pár emberrel vagyok jóba, mint pl. Rodolphus Lestranggel vele, igazán jóban vagyok. Ismerem, a feleségét is Bellatrix Lestranget semmi bajom, nincs velük. A nagyúr elvesztette minden erejét, egy idő után elbújtam a magam magányába. Emlékszem, egy lányra akinek a haja vörös és csodaszép bőre van. Láttam, ahogy a haját fújja a szél és rögtön elkapott ez, az érzés ami nem más mint a szerelem. ki gondolta volna hogy egyszer én is az leszek. Vettem, egy nagy bátorságot kifújtam a levegőt és odamentem merészen megszólítottam. Persze, először kis egoistának tűnök majd de vajon, a szerelmem megváltoztat vagy elfogad, engem olyannak amilyen vagyok. Sose lehet tudni, hogy mit fog hozni majd, a sors. Bemutatkoztunk egymásnak, és elképesztően lélegzetelállítóan gyönyörű. Mintha egy földre, szállt angyalt láttam volna, benne. A szemei csak úgy csillogtak, a mosolya pedig csodaszép. Ekkor észbe kaptam majd néhány perc, némaság után elhívtam randizni. Vártam, még a válaszára közben fürkésztem kicsit, és elállt a lélegzetem. A válasz ahogy gondoltam hamar meg is érkezett, és igent mondott. Ekkor kezdtem megérteni, az igaz szerelmet. A jövőmet nézve, pedig nem várok mást, csak is kizárólag boldogságot. Mert, ezt a nőt boldoggá szeretném tenni és minden, egyes percét csak vele szeretném tölteni senki mással. Úgy, érzem megtaláltam az életem nőjét.
Mottóm: "Mindig légy, kész a boldogságra és soha ne engedd, el azt a nőt kit igazán szeretsz."
   

KÓD: a karakter kódja ( canonok esetén nem kell)
   KIRENDELT PÁR: Kalestina Tellanora
PLAY BY:Orlando Bloom