Rosalinda & Daphne

Cipőm sarka ütemesen kopog a macskaköveken, tekintetemmel az utcát pásztázom. Utazóköpenyem csuklyája szerencsére elrejti az arcomat, de azért nem árt elővigyázatosnak lenni. Nem mintha attól kellene tartanom, hogy valaki észrevesz. Igaz, hogy tilos kimászkálni a Roxfortból, de nem tarom túl valószínűnek, hogy pont ilyenkor és itt összefuthatnék olyan emberrel, akit ez izgatna.
Befordulok a Zsebpiszok köz sarkán. A Borgin & Burkes-be tartok, ahol reményeim szerint nem okoznak nekem csalódást. Annak a bácsikám nem örülne. Márpedig Borgin nem az az ember, aki szívesen ujjat húzna egy halálfalóval. Hát igen, nem hátrány, ha az ember rendelkezik egy nagybácsival, aki történetesen egy aljas gyilkos. – mosolyodom el.
Megszaporázom lépteimet, minél előbb végezni akarok, hogy aztán mihamarabb elintézzem a dolgot. Velem senki nem húzhat ujjat - büntetlenül. Mindig bosszút állok, nem nyugszom addig, amíg százszorosan vissza nem fizettem a sértést. Ezért jöttem ide. Most nem elégszem meg gyerekes semmiségekkel, mint általában. Nem. Az a kis mocsok nem ússza meg egy átokkal vagy egy kis büntetőmunkával! Borginnak biztosan lesz jobb ötlete.
Az üzletet elérve, leveszem a csuklyámat és belépek az ajtón. Csak távolról hallom az idegesítő, csilingelő hangot, ami érkezésemet jelzi, mivel más vonta magára figyelmemet: Rosalinda Passion állt pár lépésre tőlem. Csak nekem lehet ilyen szerencsém – fut át az agyamon. Mi a francot keres itt?! Beköpni nem fog, hiszen ő sem lehetne itt, de azért bosszantó, hogy találkoztunk. A kis akciómat úgy tűnik el kell halasztanom. Gyanús lenne, ha valakivel történne valami, engem pedig előző nap történetesen egy olyan üzletben láttak, ahol pont ilyen dolgokat árulnak.
Úgy tűnt, hogy a lány még nem vett észre, vagy ha látott is nem érdeklem. Nem néz rám, mégis úgy érzem, hogy valaki figyel. Márpedig rajta kívül senki nincs az üzletben. Borgin sem. Ő valószínűleg a bolt hátsó részében van.  
- Hello Passion! Mi járatban erre? – lépek oda hozzá. Döntöttem, inkább nem hagyom figyelmen kívül. Nem vagyunk jóban, volt már pár összetűzésünk, úgyhogy ismerem már valamennyire. Tudom, hogy veszélyes és bármire képes. Ahogy felé fordulok, tekintetünk egy pillanatra összekapcsolódik. Elmosolyodom. Kíváncsi vagyok, mi sül ki ebből.

A fekete mágiát messziről elkerülöm, ahogy minden képviselőjét is. Mégis elmentem a Borgin & Burkes-be. Hogy miért? Mert iszonyatosan szomjazom a tudást a párbajozásról, és mert ezért képes vagyok elmenni bármeddig. Szó szerint.
Hallottam már sokszor egy könyvről... A Könyvről... Arról, ami tele van harci átkokkal, a legjobbakkal. Amit csak a Zsebpiszok közben tudok megvenni egy fekete mágia boltban...
Már lassan másfél éve sóvárgok a könyv után, és most úgy döntöttem változtatok ezen.
Bementem az üzletbe, és egy kis dekoltázsvillantás után könnyen megalkudtam Mr. Borginnal. Éppen eltettem az értékes holmit táskámba, mikor nyílt az ajtó. Borgin még javában magyarázott, de engem már nem érdekelt semmi. Mivel jóval ár alatt kaptam meg a könyvet igyekeztem azt színleleni, hogy érdekelnek a mérgező levágott fejek.
Borgin elment az üzlet hátsó felébe valamiért, de hogy miért, arra már nem emlékeztem. Ekkor megpillantottama belépőt, aki ugyancsak roxfortos volt. Köszönt. Én is- Hello, Greengrass- görbült a szám érdekes mosolyra. Nem akartam, hoyg megtudják miért vagyok itt, és úgy nézett ki ő is így gondolkodik. Kérdése csak megerősített- Csak elintéztem ezt-azt...- húztam el a szavak végét- Gondolom te is ezért-azért jöttél, ugye?- kaptam fel a mondat végét. Eközben mint macska a forró üstöt kerülgettük egymást mélyen egymás szemébe nézve, ördögien mosolyogva.