Vendég Vendég
| Tárgy: Hannah Mikaelson Vas. 01 Szept. 2013, 09:56 | |
|
HANNAH MIKAELSON || HANNAH || TIZENNÉGY || TROIAN BELLISARIO
Teljes név: Hannah Shannon Mikaelson Születési idő: 1982. augusztus 30. Születési hely: UK, Bristol Élőhely: UK, Bristol Pálca: Hét hüvelyk, szilfa, sárkányszívizomhúrral, teljesen merev Foglalkozás: tanuló
Ilyen vagyok....
Nem vagyok egy túl érdekes személy, sem belsőleg, külsőleg pedig ugyan nem, és a bemutatkozás sem az én asztalom. De azért vágjunk bele... Első ránézésre, egy húszas éveit taposó, gyönyörű hölgyeményt látnak bennem az emberek, de ez nem így van. A külsőmet, inkább mondanám átlagosnak, vagy hétköznapinak, mintsem gyönyörűnek, a koromnál, pedig mindig is sokkal idősebbnek néztem ki. Magas, karcsú alakom van, és hosszú, barna, hullámos hajam, amit általában kiengedve hordok. A bőröm pár árnyalattal világosabb, az átlagnál, a fejem formája, pedig ovális. A szemeim barnák, és az arcomon, van egy barna anyajegy, ami régen szörnyen zavart, mára viszont már nem. A közelebbi barátaim szerint, nagyon szerethető személyiség vagyok, amiről nem tudok vitatkozni, hisz tény, és való, hogy szörnyen könnyen megy nekem a barátkozás. Bár soha nem tudtam megérteni, hogy hogyan tudnak annyira hamar, megszeretni az emberek. Mindenkivel nagyon kedves vagyok, és csak nagyon ritkán szoktam lekezelő lenni. Persze, néha nekem is vannak rossz napjaim, mint mindenki másnak, de akkor is próbálom tolerálni magam, hogy ne ordítsak mindenkivel. Viszonylag, kíváncsi típus vagyok, és sokan nem is vesznek tudomást róla, de volt, hogy ebből kifolyólag, a Griffendél nem csak szerzett, hanem vesztett is miattam pontokat, mert hajlamos voltam nagyon veszélyes dolgokba is belemenni, és előtte nem gondolkodni.
Az én történetem....
A nevem Hannah Shannon Mikaelson. De mindenkinek csak Hanna, a Shannon-t soha sem használom. Ezerkilencszáznyolcvanegyben születtem, augusztus harmincadikán, egy hétfői, esős napon - bizonyára ez az oka, hogy ekkora nőttem. Mindkét szülőm, varázsló volt, így soha nem volt titok előttem, meg a húgom előtt a varázsvilág létezése. A világra jöttem után két évvel, megszületett a kishúgom, Reneé - a családunk második gyermekeként - akivel bár rengetegszer összeveszünk, s verekedtünk, még mindig úgy imádjuk egymást, mint tíz évvel ezelőtt. Pillanatnyilag ő is a Roxfortban tanul, a Griffendél házban van - ahogy én is -, és az életemet keseríti, a néhanapján előtörő hisztériájával. Az anyám, Hilary, és az apám, Robert, kviddicsezők, már a roxforti éveik óta. Soha nem kényszerítettek arra, hogy én is nyomdokaikba lépjek, bár örültek volna, ha én is azt csinálom, amit ők. Van egy vöröses barna szőrű macskám - egyébként Daisynek hívják - egy akit öt éves koromban vettünk anyáékkal az Abszol Úton, amikor az anyámnak eltörtem a varázspálcáját, és újat kellett vegyünk neki. Hűséges állat, az biztos. Még akkor is velem tartott, amikor összevesztem a szüleimmel, hat évesen, mert csak Reneé-vel foglalkoztak, én pedig szörnyen irigy voltam, és elszöktem. Persze, észrevették, és azonnal megkerestek, majd hazavittek, Daisy-vel együtt. Utána rögtön elmagyarázták nekem, hogy ugyanúgy szeretnek mindkettőnket, csak Reneé több törődést, és odafigyelést igényel, mivel még nagyon kicsi. Egyébként Reneé, a húgom, mai napig imád a figyelem középpontjában lenni, és képes rajtam, a tulajdon nővérén is átnézni - ami néha, kicsit rosszul is esik, de már megszoktam. Jómagamat, a Teszlek Süveg a Griffendél házba osztott be, bár nem sokon múlt, hogy ne a Hollóhátba helyezzen el, hiszen nem csak a bátorságom, hanem az eszem is a helyén van, s ez mindenkinek világos. Az iskolai eredményeim kiválóak, így az órákon - főleg Flitwick professzor óráin, fogalmam sincs, hogy miért - a Griffendél miattam elég sok pontot szerzett. Jelenleg - vagyis még mindig -, Bristolban élek, az anyámmal, és a húgommal, egy kétemeletes, kényelmes, nagy házban. Igen, az apám nélkül, ugyanis a harmadik Roxfortban töltött évem alatt elváltak, így apámnak már új családja van, akiket be is mutatott, de, hogy úgy őszinte legyek, nem igazán vagyok oda értük. Anyámnak is van egy új partnere, de megígérte - nekem, és Reneének, hogy nem költözik hozzánk, egészen addig, amíg ténylegesen nem komoly a dolog. Én, személy szerint nem bánnám, ha mégis átköltözne hozzánk. Ő is varázsló, és elég kedves velem, meg a húgommal. De az ő dolguk, hogy mit kezdenek majd az életükkel. Ennyi volna az én kis történetem..
|
|