Margaret & Serena

Komolyan, nem hiszem, hogy megtettem! korholtam magam út közben, ahogy a mardekár klubbhelyisége felé tartottam, kissé zilált öltözetben, és kissé whiskey szagúan. Nem kellett volna hallgatnom Margaretre, holnap tuti ki fognak rúgni amiért leitattam egy tanárt!
Igen, megtettem amit drága barátnőm javasolt és leitattam Pitont majd... igen az csináltuk. Nem ismerek magamra, anyám ettől nagyon ki fog akadni ha megtudja. És hogy miként fogom megmagyarázni a hazatérésem most hogy szünet az még nagyon nincs, arra már nem volt ötletem. Meg fog ölni, hiába hiszi a fél iskola azt, hogy nekem minden mindegy anyám gazdag így elintéz bármit, azért ez nincs teljesen így, vagy legalábbis szerintem. Bár ha belegondolok Piton nem biztos, hogy köpni fog, hisz ő is ugyanúgy benne van ebben mint én és nagy valószínűséggel repülne az iskolából velem együtt. Legalábbis remélem, hogy fontos neki az állása.
Ezekkel a gondolatokkal értem el a mardekár klubbhelyiségét, majd benyögtem a jelszót (Aranyvér) és besétáltam. Az, hogy még egy csomóan ébren vannak nem lepett meg, nálunk mindenki mindig sokáig van fent, és nem törődnek azzal, hogy ne talán tán késni fognak az óráról, maximum akkor, ha bájitaltannal kezdenek. Mosolyt erőltettem magamra, majd felmásztam a lányok hálóiba vezető lépcsőn, sok volt mára és már vágytam az ágyam melegére és egy kis alvásra, hogy reggel átgondoljam mi lesz most. Azonban, belépve a hálónkba úgy tűnt ez még nem adatik meg; az ágyamon Margaret ücsörgött, nyílván rám várt.
- Hát te mit keresel itt ilyen későn?-nem akartam megbántani de már nagyon ki voltam mára, de azért egy mosolyt erőltettem az arcomra.

- Szia S! - mondtam, majd mosolyogva Serena ágyára mutattam, miközben az ujjaimmal simítgattam a fehér paplant - Baglyok suttogtak rólad mostanában.
Magam mellé mutattam, miközben Serena szem forgatva lerakta a táskáját a földre és elővett egy tanulásra szánt könyvet.
Tulajdonképpen már elég régóta nem beszéltem a barátnőmmel és még csak suttogni sem suttogtak róla, de ezért jöttem. Hogy kissé felrázzam. Csak remélni mertem, hogy elfelejtette azt az ostoba Pitont és a vele járó rajongást! Nem akarom, hogy megfojtsa, az az ember egy mogorva méregkeverő! Semmi keresnivalója Serena mellett!

- Jól nézz meg, valószínű, hogy holnap kirúgnak. Igen, megtettem amit mondtál - válaszoltam kérdő tekintetére, majd az éjjeli szekrényre dobtam a kezemben lévő könyvet. Elővettem a pálcámat és némító bűbájt szórtam az ágyam köré, a szobatársaimnak nem kéne megtudni hogy miről beszélünk.
- És nem vállt be. Ugyanazt érzem mint azelőtt - sóhajtottam - tehát a nagy büdös semmiért rúgattam ki magam.
Hátradőltem az ágyamon és a plafont mustráltam, lehet holnaptól már nem látom többet ezt a plafont.
- Azt még ne kérdezd hova megyek ilyen előélettel ... de majd valahogy megoldom - sóhajtottam.

- De hát ez... Az évszázad cselekedete! Serena! Megtetted, vége! Ezzel fátylat is boríthatunk a dologra! De én nem gondolkodnék azon, hogy kirúgnak.. ha Piton, elmondaná bárkinek is, azzal vállalja a felelősséget amiért ágyba vitte az egyik diákját. Ekkora szégyent még ő sem élne túl. Persze neked ez nem valami nagy dolog, igaz?
Meglapogattam a barátnőm hátát és mosolyogva húztam fel a térdeim az ágyra.
- Mesélj el mindent! Tudnom kell mi a gyengéje!

- Bár ilyen egyszerű lenne!- sóhajtottam, nekem ez nem csak testiségről szólt, és... az éjszaka sem volt olyan ramaty vele, hogy elfeledtesse velem az érzelmeim. - Én még mindig belé vagyok zúgva Margaret...
Bár ő neki erről gőze sincs, és nem hiszem, hogy ha tudná is nem nevetne ki érte, esetleg kigúnyolna, ezért nem szándékszom neki elmondani. Felültem az ágyamon Margaret mellett és a háta a falnak támasztva néztem rá.
- Én... tudom jól, hogy el kell felejtenem, a tanárom még két évig, meg nem is viszonozná... Jó a ma éjjel az jó volt... - részletes mesébe kezdtem az egészről, hisz tudtam senki más nem hallja. Mindent elmondtam Margaretnek, remélem, ha egyszer összeveszünk nem lesz rajta az iskola pletyka csatornáján a dolog, mert az kínos lenne.

Egészen fellelkesültem ettől a történettől és elképzeltem a helyzetet, amint én fekszem a fotelnek bilincselve ruha nélkül.
- Na és milyen az ágya? Biztosan magas és...FEKETE!
A szám elé kaptam a kezem mert fuldokolnom kellett a nevetéstől. Lázba hozott az egész dolog és elhatároztam, hogy most az egyszer nem fogom hagyni magam. Én is keresek magamnak egy tipikus negyvenest...vagy harmincast, akit leteperhetek.
Nem maradhatok le Serena mögött, hiszen én vagyok Margaret Waldorf!

- Az ágya nagyon nagy és nem fekete, hanem zöld...selyem és nagyon kényelmes. - rákacsintottam Margaretre. - Olyan jó lenne ha nem pont Piton lenne és összejönne a dolog -húztam el a számat.
Réveteg tekintettel néztem Margaretre.
- Min jár az eszed? Nem tán, hogy te is elhódítod? - furcsa volt a nézése, és rosszat sejtettem.
- Elmondhatod nem fogok megsértődni !

- Olyan jó lenne ha nem Piton lenne? Miket beszélsz? Ez a legjobb része! Mellesleg nem hódítanám azt, akit egyszer már meghódított a barátnőm... Nem, jobb tervem van. - elmosolyodtam, majd az ujjam köré csavartam barna tincseimet és megöleltem Serenát.
- Ne aggódj! Ez egy kaland kezdete. Nincs más dolgod csak élvezni!
Remélem ennek tényleg jó vége lesz. Nem bízom Pitonban. Lehet, hogy meg kéne szorongatni egy kicsit, hogy érezze a helyzet fontosságát. Habár, ittas fejjel lehet, hogy nem is emlékszik semmire.

- Mire készülsz? Avass be! - láttam már ezt az arcát és akkor egy bazi nagy mesterkedés következett. Pontosan ismertem már, készül valamire ami hát az isten se tudja hogy fog kisülni.De mostmár úgyis mindegy alapon miért ne lehetnék benne? Rákacsintottam Margaretre és visszamosolyogtam a tipikus "benne vagyok a buliban" mosolyommal. - Mindent hallani akarok! - felültem az ágyon hogy szembe tudjak fordulni vele. Kíváncsi voltam a tervére

- Serena, Serena! Ez maradjon csak meglepetés! A jó öreg professzor úr a tiéd lesz! - kacsintottam, majd felálltam, lejjebb húztam magamon a szoknyát és így folytattam - Azt hiszem, most jobb, ha szerzek magamnak is egy fogyasztható férfit, aki legalább olyan érzéki, mint a te kígyód!
Csókot dobtam barátnőm felé, majd kisétáltam a 6. évfolyam hálójából, hogy elég teret hagyjak Serena gondolatainak.

Megforgattam a szemem majd eldőltem az ágyamon. Nem tudom Margaret miben mesterkedik, hogy fogja ezt elérni, ha egyrészt holnap kiraknak innen másrészt a rendelet miatt se jöhet össze, de ő tudja. Ma már nem akartam erre gondolni, ezért a zuhanyzó felé vettem az irányt. Egy forró zuhany majd elűzi a gondjaim, vagyis csak egy időre ellazít, ez az amire szükségem van.
VIsszatérve a zuhanyból úgy döntöttem, hogy itt az ideje véget vetni a napnak, ezért pizsomába bújtam, majd befeküdtem az ágyamba, hogy még legalább három órát forgolódjak.